View allAll Photos Tagged racz
Photo by István Rácz, 1959. (Suomen valokuvataiteen museo).
An Austin or Morris here. I fear that it might be chillier here than we are supposed to think. There's a wind blowing over that lake, one of 1,000 so they say. Just look at that tent and the lady's dress.
Deck chairs during the reconstruction of the Rácz Bath, in Budapest.
Összetolt nyugágyak a Rácz Fürdő felújítása közben.
Model: Tillie, Plutino Models
Stylist : Danielle Nicole Rizzo (www.dnrizzo.com)
Photographer: Leigh Sellner
Assistants: Alexandra Aparicio & Davis Racz
Producer: Lizzie O'Donnell
Digital Tech: Rachel Wolf
CDV , around 1875.
Photographer: Ravasz és Weisz, Arad, Fő tér 41.
Hungary (today it belongs to Romania).
Activity: around 1875-.
At first I thought the fake hair plait on the top of her head is "unordinary" but after a run-down now I suppose she wears an ostrich feather in her hair which is pinned up with some pin or brooch.
"Régi aradi fotósok: ...Ravasz Imre az úttörõk sorába tartozott. Elsõ mûtermét Weisz Károllyal közösen 1875-ben nyitotta meg a fõtéren a kereskedelmi és iparbank kertjében. Pár év múlva különváltak, és Ravasz 1878-ban Arad környéki népviseleti felvételekkel szerepelt a párizsi kiállításon. Fényképészünk a szakma igazi mestere lehetett, mert hamarosan másutt is mûhelyt nyitott. Az 1880-as évek elején Temesváron (a városi színházzal átellenben), Szegeden és Lippán is volt mûterme. Munkáival sikerrel szerepelt a budapesti országos kiállításon.
Csupán az összehasonlítás kedvéért említjük meg, hogy vidéken már az 1850-es években fényképészmûhelyt tartott fenn Kolozsváron és Brassóban egy Proksch W. nevû fotográfus, Szatmárnémetiben 1883-tól Rácz István, Désen Ragács Gyula mûterme volt ismert. Ravasz 1890 után az Andrássy tér (Forradalom útja) 15. szám alatti épületbe költöztette mûhelyét.
Mindezek után természetes, hogy az egyik legrégibb és legjelentõsebb aradi eseményt, a Szabadság-szobor átadását 1890. október 6-án is Ravasz Imre örökítette meg. Ez a panoráma-felvétel jelent meg a pesti Vasárnapi Újságban és vált országszerte ismertté. Ma pedig hiteles dokumentum. "
Nyugati Jelen: archiv.nyugatijelen.com/2004/2004%20marcius/mar.%205%20pe....
PEARL HARBOR (March 24, 2021) U.S. Navy Operations Specialist Seaman Chris Racz, from Vidor, Texas, sands the hull of the Arleigh Burke-class guided-missile destroyer USS John Finn (DDG 113) March 24, 2021. John Finn is in Pearl Harbor for a port visit while deployed in U.S. 3rd Fleet. (U.S. Navy photo by Mass Communication Specialist 3rd Class Jason Waite)
Excerpt from www.kernalpeanuts.com/The-Peanut-Story/134/43:
When problems hit the tobacco industry in the late 1970's, Ernie and Nancy Racz went nuts. Literally. Ernie started experimenting with peanuts, which are well suited to the light sandy soils of southwestern Ontario. By 1982, the couple was growing peanuts commercially.
Today, the family farm outside Vittoria houses a peanut manufacturing, wholesale and retail operation. Kernal Peanuts Limited grows Valencia peanuts, then harvests and processes them for a number of products.
The store, located in a vine-covered outbuilding, is a nut lover's paradise, selling salted and unsalted nuts and flavoured nuts--garlic, barbecue, sour cream, onion, mild and hot cajun. Peanut butter, peanut brittle and fudge are just a few of the other delectable delights.
Many are produced on-site and carry the Kernal label and slogan "Nuttin' But The Best."
In addition, the shop stocks a variety of specialty food items, including locally grown dried shiitake mushrooms, shiitake mushroom powder and sparkling apple cider. A number of gift items are on sale both in the store and by mail.
Nancy also has a selection of antique peanut butter cans and containers on display. Most of them were picked up at antique shops, auctions or garage sales, and they provide an interesting glimpse into history of one of North America's most popular foods.
Despite their popularity, peanuts have been getting a bad rap in recent years because of allergies and their high fat content. As far as the fat goes, recent research indicates that peanuts and peanut butter are good for your heart, helping to lower bad cholesterol and raise levels of good cholesterol.
The key, of course is moderation--although that's hard to practice at Kernal peanuts, where mouth-watering fudge is on display and the air is redolent of fresh peanut butter. However, if you are extremely self-disciplined (or don't mind giving into temptation now and then), Kernal Peanuts is definitely worth a visit.
You can on your own, or as part of a bus tour. If you opt for a tour, you'll get a look at a real, honest-to-goodness peanut patch near the shop while Ernie Racz explains growing and harvesting methods. After that, it's on to the plant, where there's usually something going on, such as roasting, shelling, or making peanut butter. The tour winds up in the shop, where there's a video for everyone who wants more details, and a chance to sample some of the goodies.
az album 45. képe - egy egyenes leány aradi vagy szegedi(?) portréja
ismeretlen lány - unknown girl
RAVASZ IMRE
FÉNYKÉPÉSZETI MÜTERME
FŐTÉREN 15 SZÁM
a kereskedelmi
és ipar Bank kertjében a
Nádorhoz czimzett
szalloda átellenében
ARADON
/ és SZEGEDEN IS EGYBEN!!! A REKTÓ SZERINT/
1880as évek
---
Régi aradi fotósok
Nincs arra vonatkozó hiteles adatunk, hogy ki volt az elsõ aradi fotográfus, de több egykori fényképész nevét megõrizték a régi évkönyvek, no meg a ma már egyre ritkában fellelhetõ felvételek...
Kétségtelen, hogy Ravasz Imre az úttörõk sorába tartozott. Elsõ mûtermét Weisz Károllyal közösen 1875-ben nyitotta meg a fõtéren a kereskedelmi és iparbank kertjében. Pár év múlva különváltak, és Ravasz 1878-ban Arad környéki népviseleti felvételekkel szerepelt a párizsi kiállításon. Fényképészünk a szakma igazi mestere lehetett, mert hamarosan másutt is mûhelyt nyitott. Az 1880-as évek elején Temesváron (a városi színházzal átellenben), Szegeden és Lippán is volt mûterme. Munkáival sikerrel szerepelt a budapesti országos kiállításon.
Csupán az összehasonlítás kedvéért említjük meg, hogy vidéken már az 1850-es években fényképészmûhelyt tartott fenn Kolozsváron és Brassóban egy Proksch W. nevû fotográfus, Szatmárnémetiben 1883-tól Rácz István, Désen Ragács Gyula mûterme volt ismert. Ravasz 1890 után az Andrássy tér (Forradalom útja) 15. szám alatti épületbe költöztette mûhelyét.
Mindezek után természetes, hogy az egyik legrégibb és legjelentõsebb aradi eseményt, a Szabadság-szobor átadását 1890. október 6-án is Ravasz Imre örökítette meg. Ez a panoráma-felvétel jelent meg a pesti Vasárnapi Újságban és vált országszerte ismertté. Ma pedig hiteles dokumentum.
Az Aradi Közlöny 1914-es naptára szerint az elsõ világháború elõtti utolsó békeévben 12 fényképészmûhely volt Aradon. Kettõt közülük nõ vezetett. Az 1932-es Közgazdasági Évkönyv tanúsága szerint az üzlettel rendelkezõ fényképészek száma a városban 15. Ezzel szemben a Lendvay Ferenc, Gellér János szerkesztette 1934-ben kiadott A százéves Arad “statisztikája” mindössze 8 hivatalos fotómûtermet említ. A régiek közül még dolgozott Nagy Géza (Forradalom útja 8.) és Sztojkovits József (Avram Iancu tér 16.) Az újak között megemlíteném Ruhm Ödön és Weisz Leopold nevét. (Késõbb a Jövõ, majd a Vörös lobogó fotósaként is dolgozott.) Mindkettõjüknek több, Aradról készült felvétele maradt meg, s azon fényképészek közé tartoztak, akik a képes levelezõlapok felvételeiben is jeleskedtek.
Bármilyen furcsának tûnik, a képeslap csak az 1875-ben jelent meg Európában, postázására pedig pár évvel késõbben nyílt lehetõség. Ezért is a legrégibb aradi anzikszkártyák bécsi, pesti és pozsonyi fotográfusok munkái. Ruhm Ödön és Weisz Leopold felvételei alapján tudjuk napjainkban azonosítani vagy rekonstruálni a régi épületeket, az egykori városképet.
Így válnak a régi fényképek, képeslapok a mûépítész, netán a kutató számára olykor nélkülözhetetlen várostörténeti dokumentummá.
Puskel Péter
archiv.nyugatijelen.com/2004/2004%20marcius/mar.%205%20pe...
---
a történelmi Ravasz kép
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/43/Az_1890._okt%...
---
Ravasz képek Sztívnél:
www.flickr.com/search/?w=77603871@N08&q=ravasz
és Gabinál is van
Model: Tillie, Plutino Models
Stylist : Danielle Nicole Rizzo (www.dnrizzo.com)
Photographer: Leigh Sellner
Assistants: Alexandra Aparicio & Davis Racz
Producer: Lizzie O'Donnell
Digital Tech: Rachel Wolf
Füredi Szabó Amicza vagy Anicza(?) később Rácz Tamásné vagy Tanárné(?)
Verso
KNEBEL [JENŐ?]
csász. és kir. udvari fényképész
DEBRECZEN
Kossuth utcza, Kardos ház
***
Fényképész
Knebel Jenő (1865 - 1935)
Szombathely 1885-1938
Debrecen 1890-1907
A Knebel család többi tagja:
Knebel Ferenc (1835-1911)
Szombathely 1860-1900
Knebel Ferenc ifj.
Zalaegerszeg 1890-1898
Knébel Ferenc
fotográfus (Ikervár, 1835. május 14. -Szombathely, 1910. november 28.)
Knébel Ferenc fotográfus (Ikervár, 1835. május 14. -Szombathely, 1910. november 28.)
A vasi fotográfia meghatározó alakjai voltak a Knébel család tagjai. Az alapító Knébel Ferencet fia, Knébel Jenő és unokája Riza is követte a mesterségben. Bár gyógyszerészetet tanult, hamar átpártolt a fotográfiához. A portréfényképezés legjelesebb dunántúli művelői közé tartozott. Külföldi kiállításokon számtalan díjat és kitűntetést nyert Londonban, Münchenben, Bécsben, Párizsban. A Chicagoi Nagykiállításon díjat nyert zsánerfotóival. Közéleti szerepe mellett fiából is kitűnő szakembert nevelt.
www.szombathely.hu/hu/1+visitsavaria/39+szombathely+nevez...
adatok Gabitól, akinek remek Knebel szetje van:
www.flickr.com/photos/23912178@N08/sets/72157624120750498/
és Valternek is sok szép Knebel képe van!
www.flickr.com/search/?w=32370757@N06&q=knebel
itt is látható a debreceni Knebel műteremből kép
CDV , around 1880s: 18891890.
Photographer: Ravasz Imre, Arad, Fő tér (Main Square) 15.
"Ravasz Imre
fényképészeti műterme
Fő téren 15 szám
a kereskedelmi
és ipar Bank kertjében a
Nádorhoz czimzett
szálloda átellenében
Aradon"
Hungary (today it belongs to Romania known also as Arad).
Activity: 1875-1890s
"Régi aradi fotósok: ...Ravasz Imre az úttörõk sorába tartozott. Elsõ mûtermét Weisz Károllyal közösen 1875-ben nyitotta meg a fõtéren a kereskedelmi és iparbank kertjében. Pár év múlva különváltak, és Ravasz 1878-ban Arad környéki népviseleti felvételekkel szerepelt a párizsi kiállításon. Fényképészünk a szakma igazi mestere lehetett, mert hamarosan másutt is mûhelyt nyitott. Az 1880-as évek elején Temesváron (a városi színházzal átellenben), Szegeden és Lippán is volt mûterme. Munkáival sikerrel szerepelt a budapesti országos kiállításon.
Csupán az összehasonlítás kedvéért említjük meg, hogy vidéken már az 1850-es években fényképészmûhelyt tartott fenn Kolozsváron és Brassóban egy Proksch W. nevû fotográfus, Szatmárnémetiben 1883-tól Rácz István, Désen Ragács Gyula mûterme volt ismert. Ravasz 1890 után az Andrássy tér (Forradalom útja) 15. szám alatti épületbe költöztette mûhelyét.
Mindezek után természetes, hogy az egyik legrégibb és legjelentõsebb aradi eseményt, a Szabadság-szobor átadását 1890. október 6-án is Ravasz Imre örökítette meg. Ez a panoráma-felvétel jelent meg a pesti Vasárnapi Újságban és vált országszerte ismertté. Ma pedig hiteles dokumentum. "
Nyugati Jelen: archiv.nyugatijelen.com/2004/2004%20marcius/mar.%205%20pe...
Cabinet portrait of Kende Nandine and Lónyay Ferenc (1861-1945)
Format: oblong promenade
Photographer: Goszleth István (1850-1913), Budapest, Kristóf tér 3.
They are photographed as an engaged couple
See mansions of their families and also from my Luby-Spöttle etc. family set in my comment below.
Itt még jegyespárként fényképezve:
kölcsei Kende Nandine Domahida, Szatmár m. (ma Románia), 1871. január 21. - Budapest,1955. június 6.)
Apja: kölcsei Kende Elemér, földbirtokos, Szatmár vármegye törvényhatósági bizottsági tagja
www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowARemoteImag...
Anyja: domahidi Domahidy Matild (1848-1935)
Férje: nagylónyai és vásárosnaményi dr. Lónyay Ferenc
Házasságkötés: Nagyar, 1891. szeptember 8.
Gyermekeik: Ilona, Nandine, Ferenc, Lili
Az albumból gyakorlatilag minden családdal rokonságban állnak: Comáromi, Barczay, Kazinczy, Berzeviczy, Jakabfalvy, Lónyay, Vécsey, Sztojka, Mán, Káldy, Literáty, Potoczky, Okolicsányi, Luby, Bónis stb. családokkal
-----
nagylónyai és vásárosnaményi dr. Lónyay Ferenc (Pazony, 1861. január 8. - Budapest, 1945. április 11.), minisztériumi tanácsos, szőlészeti és borászati kormánybiztos
Nagyapja: nagylónyai és vásárosnaményi Lónyay László (1791-1865) reformpolitikus, Borsod megye országgyűlési képviselője, császtai földbirtokos
www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowARemoteImag...
Apja. nagylónyai és vásárosnaményi Lónyay László,a szendrei járás főszolgabírája
www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowARemoteImag...
Anyja: pazonyi Elek Terézia
www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowARemoteImag...
Lónyai Ferencről:
Családja a Felső-Tisza vidék egyik legősibb nemesi családja, a Csák-nemzetségből származtatják eredetüket. A történelem folyamán több jelentős személy került ki a Lónyayak közül; követ, Rákóczi Ferenc főhadbiztosa, történész, pénzügyminiszter, miniszterelnök. A gimnázium első négy osztályát magántanulóként szülei házánál, a felső gimnáziumi osztályokat a miskolci és budapesti ev. református gimnáziumokban, a jogot pedig a budapesti egyetemen végezte, ahol 1882-ben az államtudományok doktorává avatták. Állami szolgálatba 1883-ban lépett, amikor gróf Széchenyi Pál miniszter az akkori Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumba fizetéstelen segédfogalmazóvá nevezte ki, és szolgálatra Miklós Gyula országos borászati kormánybiztoshoz osztotta be. 1886-ban segédfogalmazóvá, 1888-ban miniszteri fogalmazóvá, 1893-ban miniszteri segédtitkárrá, 1895-ben miniszteri titkárrá nevezte ki. 1898-ban miniszteri osztálytanácsosi címet kapott, 1907-ben címzetes, 1908-ban valóságos miniszteri tanácsos lett.
Lónyay Ferenc állami szolgálatát a Miklós Gyula vezette Országos Borászati Kormánybiztosságnál kezdte, amelynek ebben az időben egyik legfontosabb feladata a filoxéra és peronoszpóra által jelentős károkat szenvedett hagyományos szőlővidékek szőlőinek pótlása, felújítása, a szőlőrekonstrukció volt. Lónyay Ferenc jelentős munkát fejtett ki a szőlőrekonstrukció terén. Később az önállóvá vált Földmívelésügyi Minisztériumon belül dolgozott a földművelési osztályon, a szakoktatásban, a borászati osztályon, amelyet 1900-tól vezetett. 1910-ben a szőlészeti-borászati főosztály vezetője lett, s megbízták borászati kormánybiztossági teendőkkel is.
1892-ben az Országos Gazdatanács jegyzője lett, 1892-1905 között a budapesti Felsőbb Szőlő- és Borgazdasági Tanfolyamon a közigazgatás és a statisztika előadója volt. 1894-től 1909-ig a budapesti borvizsgáló szakértő bizottság titkárává választották. Az 1896-ban alakult szőlőfelújítási kölcsönügyi bizottság póttagjává, 1903-ban rendes tagjává, 1910-től nyugdíjazásáig elnökévé nevezték ki. Tanulmányútjain Franciaország, Németország, Ausztria szőlészeti-borászati viszonyait tanulmányozta.
Fiatalon, 57 évesen fejezte be tisztviselői karrierjét, 35 éves állami szolgálat után. Nyugdíjba vonulását követően a Borvizsgáló Szakértő Bizottság elnökeként tevékenykedett. Maga is szőlőbirtokos lévén - Bereg megyében - közvetlen tapasztalatból ismerte a szőlősgazdák helyzetét, küzdelmét a szőlők felújítása körül. A borhamisítás elleni intézkedések, nevezetesen az 1893. évi XXIII. tc. végrehajtása, a múlt század végén nagy port felvert borhamisítási ügy kiderítése után léptették elő soron kívül miniszteri osztálytanácsossá. Az új bortörvényre (1908. XLVII. tc.) vonatkozó törvényjavaslatot, valamint ennek végrehajtási rendeletét is ő készítette el. E törvények hatására kimutathatóan emelkedett borkereskedelmünk. A magyar bornak Ausztriában való jobb értékesítését, borkivitelünk emelkedését segítették elő Lónyay Ferenc tárgyalásai az osztrák kormánnyal, melynek következtében a silányabb dalmát borok Ausztriába való bevitelét megszigorították, s a magyar kívánságok a must cukrozásának, a törkölybor készítésének korlátozása terén is teljesültek.
Lónyay Ferenc nevéhez fűződik az olasz borvámkedvezmény elleni javaslat is, amely szintén a magyar bor védelmét szolgálta. A budafoki pincemesteri tanfolyam és az állami közpincék létesítése - Rácz Sándor elgondolása alapján - is az ő tevékenységének eredménye. A filoxéra által bekövetkezett nagyarányú szőlőpusztulást kihevervén az ország, következő fontos feladatként a borértékesítés fellendülésére az állami közpincék létrehozása vált sürgetővé. Lónyay Ferenc terve az I. világháború miatt csak részleteiben sikerülhetett: Sátoraljaújhelyen, Beregszászon, Miskolcon, Badacsonyban, Pécsen és Dicsőszentmártonban hoztak létre közpincéket. A háború alatt a szőlősgazdák egyik legfontosabb problémája a rézgálic-hiány volt - ennek enyhítésére alapított 7 új rézgálicgyárat.
Lónyay Ferenc írásaiban nagy súlyt fektetett arra, hogy a filoxéra és a peronoszpóra pusztítása elleni védelemre felhívja a figyelmet. A szőlészeti és borászati közigazgatásról, az 1893. évi bortörvényről, majd a millenniumra kiadott átfogó munka szőlőművelésről és borászatról szóló fejezetében egyaránt a filoxéra és peronoszpóra elleni védekezést tartotta legfontosabbnak. Részletesen írt a filoxéra elleni védekezés különféle módozatairól (szénkénegezés, amerikai szőlőfajták, állami szőlőtelepek, oltványok, homoki szőlőművelés, nemzetközi filoxéra egyezmény, szőlőoltványforgalom szabályozása, stb.). Fontosnak tartotta a szőlőfelújítás segítését állami kölcsönök útján, s a szőlődézsma megváltása körüli rendeletek sokaságának rendezését. Részletesen ismertette, magyarázta az 1908. évi bortörvényt, írt a borértékesítés, a szőlészeti-borászati szakoktatás intézményeiről, a hegyközségekről, statisztikai táblázatokat közölt Magyarország szőlőterületéről, szőlő- és borterméséről, borforgalmáról.
Lónyay Ferenc nemcsak a hivatalos feladatait látta el lelkiismeretesen, de a magyar agrártörekvéseknek is hasznos munkása volt. A "Köztelek"-ben és számos más hazai gazdasági lapban ("Borászati Lapok", "Földművelési Értesítő", "Szőlő és Borgazdasági Lapok") jelentek meg közleményei, a köztelki gazdatanácsokon tevékenyen részt vett, tagja volt az OMGE Szőlészeti és Borászati Bizottságának is. A szőlőrekonstrukció, borkereskedelem fellendítése és a közpincék létrehozása érdekében kifejtett tevékenysége a magyar szőlészet-borászat fellendítését eredményezte. Az általa alkotott 1893. és 1908. évi magyar bortörvények Európa legszigorúbb bortörvényei voltak abban az időben.
A közszolgálatban szerzett érdemei elismeréséül 1912-ben a Lipót-rend lovagkeresztjét kapta, 1916-ban a király legfelsőbb elismerésben részesítette.
1945. április 11-én halt meg Budapesten.
Főbb munkái:
A mesterséges borok készítésének és forgalombahozatalának tilalmazásáról szóló törvény (1893. évi. XXIII. tc.). (Magyarázó jegyzetekkel ellátta.) Bp., 1893. 84 lap.
Szőlőművelés és borászat (In: Magyarország földmívelése.) Bp., 1896. 611-684. lap.
La viticulture en Hongrie. Bp., 1900. 18 lap.
Szőlészeti és borászati közigazgatás. Bp., 1913. 182 lap.
Mire ügyeljünk a szőlővesszők és a szőlőoltványok beszerzésénél. (Rádiós gazdasági előadások.) Bp., 1937. 8 lap.
mek.oszk.hu/00000/00058/html/lonyayf.htm
Featuring:
- Symon Drake-Brockman, Managing Partner, Pemberton Asset Management
- Robin Doumar, Managing Partner, Park Square Capital
- Gregory N. Racz, Co-Founder & President, MGG Investment Group
- Jonathan DeSimone, CEO, Alcentra
Budapest, Rákóczi út 7. Eclectic style building influenced by Moorish style
Architect: Schmal Henrik, frescos: Lotz Károly
Az 1892-ben épült díszes bérházat Stern Károly megrendelésére Schmal Henrik tervezte (aki fiatalon kőművesből képezte magát végzettség nélküli építésszé, Magyarországra költözve segítette Yblt a Vámház tervezésénél, valamint munkái az Uránia mozi és a Párizsi Udvart körülvevő palota, de dolgozott az Operaház kivitelezésén is). Munkájában sikeresen ötvözte a velencei gótika és az itáliai reneszánsz formai elemeit az arab-mór építészet díszítésével. A ház homlokzatán két Lotz Károly freskó.
Az 1892-ben épült díszes bérházat Stern Károly megrendelésére Schmal Henrik tervezte (aki fiatalon kőművesből képezte magát végzettség nélküli építésszé, Magyarországra költözve segítette Yblt a Vámház tervezésénél, valamint munkái az Uránia mozi és a Párizsi Udvart körülvevő palota, de dolgozott az Operaház kivitelezésén is). Munkájában sikeresen ötvözte a velencei gótika és az itáliai reneszánsz formai elemeit az arab-mór építészet díszítésével. A ház homlokzatán két Lotz Károly freskó.
Az 1892-ben épült díszes bérházat Stern Károly megrendelésére Schmal Henrik tervezte (aki fiatalon kőművesből képezte magát végzettség nélküli építésszé, Magyarországra költözve segítette Yblt a Vámház tervezésénél, valamint munkái az Uránia mozi és a Párizsi Udvart körülvevő palota, de dolgozott az Operaház kivitelezésén is). Munkájában sikeresen ötvözte a velencei gótika és az itáliai reneszánsz formai elemeit az arab-mór építészet díszítésével. A ház homlokzatán két Lotz Károly freskó.
Rákóczi út 7. és 9., Puskin utca sarka.
Valaha a Beleznay-kert egy része (az Országútig terjedt, a mai Kiskörútig), erről volt a bejárat Christ Anna műtermébe.
Beleznay-kert: hu.wikipedia.org/wiki/Beleznay-kert
A régi belváros kevés kerthelyiséggel dicsekedhetett. Az egyik legismertebb, a Beleznay-kert a mai Rákóczi út és Puskin utca sarkán állt. Itt játszott 1868-ban a kor két leghíresebb prímása, Rácz Pali és Berkess Lajos. A kertet sűrűn látogatta az -ifjú Széchenyi is. A Beleznay kert mindig híres volt jó konyhájáról. A fő "attrakció" a sült és paprikás csirke és a gulyás volt - jó sashegyi és óbudai borral leöblítve. - See more at: www.fehertoihalaszcsarda.hu/index.php?id=regmultidokkertv...
"A Kerepesi út (Rákóczi út) és az Ötpacsirla (ma Puskin) utca sarkán a mai 7-9. számú házak helyén terült el a híres Beleznay-kert. A birtokot gróf Beleznay Miklósné, született báró Podmaniczky Mária vásárolta meg 1787-ben a Grassalkovich családtól. A kertben 1792 körül egy barokk stílusú kastélyt építtetett, homlokzata a Kerepesi útra nézett.
A kertben levő Orfeumban szórakoztak az érdekességeket szerető polgárok. A varietészerű előadások az itt álló épület üvegezett oldalú termében folytak. Egy Carré nevű németalföldi cirkuszigazgató ütött tanyát 1861-ben a Beleznay-kertben. A közönség érdeklődésének fokozására díjbirkózást rendezett.
Egy Monsieur Charles nevű francia erőművész Pest városának legerősebb embereit hívta ki mérkőzésre, és ezt a bivaly erejű embert Toldy János, a sámsonhajú, izmos termetű férfi másfél perc küzdelem után földhöz teremtette. Óriási volt a lelkesedés, amikor a magyar atléta két vállra fektette a legyőzhetetlennek hitt franciát. Később egy Marimaldi nevű, sokkal gyengébb erőművész véletlenül legyőzte Toldyt. Az elkeseredett atléta nem várt veresége után soha többé nem lépett porondra. Nyárspolgár lett, kocsmát nyitott a Király utcában..." www.mszp8.hu/modules.php?name=Encyclopedia&op=content...
Hair:
Cut: David Murray
Painting: Leen Valvekens
Styling: Mali Ildi
Make up: Rácz Dóra
made by: Adam Biro
photoassistant: Krisztina Filep
I'm a Public Domain from today.
Download me please!!!!!!!!!!!!!!!
This is my first photo session ever made.
Photo: László Hoffmann
see more here
Russian postcard by Goznak, Moscow.
Vera Malinovskaya (1900-1988), also written as Malinovskaja/ Malinovskaia, played in several Russian films of the 1920s and a few in Germany and Austria.
Malinovskaya was born in Kiev, Ukrain. She was trained as a ballet dancer and was a pupil of the great Olga Preobrazenskaya. She debuted in the film Vsem na radost (1924). From 1925 on, Malinovskaya had leading roles in films by the Mezhrapbom film company, often playing innocent girls. In 1925 she played Dunja against Ivan Moskin as the postmaster in Kollezhskiy registrator/The Station Master, directed by Moskin and Yuri Zhelyabuzhsky, scripted by Fyodor Otsep (Fedor Ozep), after a novel by Alexander Pushkin. A station master goes after his daughter, seduced and abducted by an aristocratic army officer. When he finally finds her after many hardship, he dies of heart failure. In 1925 Malinovskaya also played in the historical horror film Medvezhya svadba/The Marriage of the Bear, directed by Konstantin Eggert and Vladimir Gardin, starring Eggert himself, and based on a play by Anatoli Lunacharsky. Eggert specialized in melodramatic films then. After another film by Eggert, Chuzhaya (1927) starring Peter Baksheev, Malinovskaya had the female lead in Yakov Protazanov's Chelovek iz restorana/The Man from the Restaurant (1927). Her male counterpart was famous stage actor and nephew of writer Anton Chekhov: Michael Chekhov, who plays an older waiter who silently witnesses and endures the fattening rich and war profiteers, while his son dies in war and his wife dies as well. His chance comes when he saves his innocent daughter (Malinovskaya) from the clutches of a fat factory owner.
Mary Pickford, who visited the Soviet Union with Fairbanks in 1926, afterwards recalled being impressed by Malinovskaya's performance in the Station Master and how they met: "In Russia I met a charming young, Russian "star" - a tall girl with fair hair. She played the principal role in the best movie I saw there - The Station keeper. By the way, this "star"was among those who met us in Minsk. She wore a plain chiffon dress that looked as if it were four years old, but was neatly mended and washed. Probably with the assistance of Douglas and I, she will come to America." It never happened. Footage of Pickford kissing a local actor was used - unknown to Pickford and Fairbanks - to make the Sergei Komarov comedy Potseluy Meri Pikford/A Kiss from Mary Pickford (1927), in which Malinovskaya played a part too.
KinoKultura lists a title that IMDB ignores: Takaya zhenshchina/Such a woman (1927) in which Malinovskaya had a smaller part as the peasant wife of a soldier who had previously been cheated by his aristocratic first wife.
Next followed another Eggert film, Ledyanoy dom (1928) with again Peter Baksheev in the lead and based on a story by Ivan Lazjechnikov. The story is set in the 18th century: a gypsy girl is brought to the Russian court, where a prince falls in love with her, but the envious heiress of the throne tries to poison her. Malinovskaya's last film in the Soviet Union was Khromoy barin/The Lame Gentleman, again directed by Eggert, who also had the male lead in the film, and based on a story by Aleksey Tolstoy [not to be confused with the famous novelist].
In 1928 Malinovskaya, desperate about the low wages in spite of her success, emigrated to Western Europe to play in Austrian and German historical films of the late silent era. In Berlin she played in the Aco-Film production Der Zigeunerprimas (1928) by Carl Wilhelm, in which she played gypsy king Racz Pali's (Raimondo van Riel) daughter Sari. She also went to Vienna where she played in the Sascha production Kaiserjäger (1928) by Hans Otto, opposite actors such as Mary Kid, Igo Sym and Werner Pittschau. Also in 1928 she moved to Munich to play countess Tarnowska in the Emelka production Waterloo by Karl Grune, conceiving history from the Prussian perspective and starring Otto Gebühr as general Blücher. Her last role was in the Greenbaum production Der Günstling von Schönbrunn/Favorite of Schonbrunn (1929) by Erich Waschneck and Max Reichmann, based on a story by Ladislaus Vajda. This historical comedy starred Lil Dagover as Empress Theresia and Ivan Petrovich as Oberst Trenck, Malinovskaya was the empress' rival countess Nostiz. Actually, looking at the costume on this postcard, it may well refer to Der Günstling von Schönbrunn, though the name on the card is in Russian. But it might as well be a costume from Ledyanoy dom, set in the 18th century too.
After Waterloo, Malinovskaya stopped playing in films; the arrival of sound cinema might have had a cause in that. It is said she lived in Italy for a while, but according to the filmographies of Martinelli and IMDB she did not perform in film there. Vera Malinovskaya died in Monaco in 1988.
Sources: IMDB, Cinema.nl, In Hollywood with Nemirovich-Danchenko: the memoirs of Sergei Bertensson, KinoKultura.
Ismeretlen ifjú hölgy / Unknown young lady
Fényképész / Photographer
Fanto Bernát (1865-1944)
több mint fél évszázadon át fényképezett, és a mesterségre két fiát is megtanította. Budapesti fényképészeti tanulmányai után, 1891-ben nyitott önálló műhelyt Kecskeméten. A legismertebb fényképész volt a városban és a környéken, és a legjobb minőségű papírképeket készítette. Szecessziós stílusban berendezett műtermi hátterei számos korabeli felvételen megfigyelhetők. Működésének korai időszakában társakkal dolgozott: Fanto és Kluge Vác, 1894-től Fanto és Kluge Kecskemét, Fanto és Brenner Kecskemét. A Fanto és Kluge cégnév 1894 és 1905 között megtalálható Gyöngyösön is. Egyes adatok szerint a gyöngyösi műteremben még a kecskeméti működés előtt megkezdte a munkát. Később, 1929-ig Gyöngyösön a Fanto és Steiner nevet találjuk. (Fanto Bernát a gyöngyösi születésű Steiner Bertával kötött házasságot 1891-ben.) Kb. 1906-tól Fanto önállóan jegyezte a kecskeméti céget. Műtermei Kecskeméten a Csongrádi utcában, a Nagykőrösi és a Budai utcában voltak, majd 1911 után a város legelőkelőbb bérházának – a Mende Valér tervei alapján épült evangélikus bérház, közismert nevén Luther-palota – udvari részén vásárolt lakást és itt volt a műterme is. Később az épület főtéri frontján működött fia, Lipót fotócikk-kereskedése, és ugyancsak ebben az épületben volt lakása és egészségügyi berendezéseket árusító üzlete egyik vejének, Feldmann Sándornak. Fanto Bernát fotói elsősorban műtermi felvételek, portrék, családi képek, csoportképek; de egyike volt azoknak, akik külső helyszínekre is kivonultak fényképezni (pl. a színház felavatása a millennium évében.)
Fanto Bernát és Steiner Berta 6 gyermeke: Lipót (1892), Malvin (1894), Margit (1895), Imre (1896), Adél (1900), Olga (1902). Adél 6 éves korában torokgyíkban meghalt. Margit Feldmann Sándor kecskeméti vállalkozóhoz, Olga Dénes Ferenc budapesti banktisztviselőhöz ment feleségül. Fanto Bernát fiai működésük kezdetén édesapjukkal közösen a Fanto Foto, valamint a Fanto Fényképészeti és Festészeti Műterem cégnevet használták. Mindketten részt vettek az I. világháborúban. Fanto Lipót (1892-1944) kezdetben apja mellett, majd önállóan dolgozott. Nevére és műtermére még ma is sokan emlékeznek. A gyermekfotózás specialistájaként is számon tartották. Fanto-fióküzlete a Kada Elek utcában volt. Fanto Imre (1896-1944) szintén apja mellett kezdte pályáját, majd Adán nyitott önálló műtermet.
Fanto Bernát 1944-ben meghalt, fiait elhurcolták. A család 1944 júniusában elhagyni kényszerült a Luther palotában levő lakást, üzletet és műtermet. Ezt követően semmisült meg a Fanto dinasztia hatalmas életműve.
kecskemeten.hu/beszamolo/fanto-bernat-muveszi-fotoi-kecsk...
kecskemet.hu/?r=701&c=11879&l=
"Ó, ti szép sudár, kecskeméti lányok! Álltok a föstött oszlopcsarnok előtt, a gyönyörű, egyforma, magasra gombolt nyakú, apró mintás ruhában, szemetekben némi ijedtség, komolyak vagytok, és nem mertek mozdulni. Egy regényíró hajlamú tollforgató akár ennek az egyetlen képnek az alapján megírhatná egész életeteket.
De most nem ti vagytok a főszereplők, hanem az a bajuszos úr, aki a hatalmas fadoboz túlsó oldalán éppen bújik kifelé a fekete lepel alól. Fanto Bernátnak hívják, és ti már jócskán asszonysorba értetek, amikor ő hirtelen eltűnt az életetekből.
A Monarchia felvirágzása idején, a bérpalotákat, iskolákat és gyárakat építtető Budapesten tanulta ki Fanto Bernát a fényképész mesterséget, és 26 évesen a szintén gazdagodó Kecskemétre költözött, hogy önálló műhelyt nyisson. 1891-et írtak, ebben az évben nősült.
A tehetséges fiatalember nem garasoskodott, amikor a berendezésről volt szó, a kor burjánzó indákkal, zöld levelekkel ékes stílusa, a szecesszió megjelent a festett műtermi háttereken is. Megbecsülte a város népe – az Aranyhomok minden, magára valamit is adó jegyespárja, családja nála fényképeztette le magát, meg persze a gyerekeket is.
Húsz évvel az indulás után, már megállapodott emberként a város legelőkelőbb bérházának, a Luther-palotának udvari részén vásárolt lakást. És ide költözött a műterem, ahova a színművészek is eljártak megörökíttetni magukat – emlékeztek arra, hogy a ’96-ban Fanto mester vonult ki felszerelésével a színház felavatására.
Fanto Bernátnak tíz év alatt hat gyereke született, egy meghalt. A két fiú, Lipót és Imre megtanulta apjától a fényképész mesterséget, s egy darabig együtt is dolgoztak Fanto Fényképészeti és Festészeti Műterem cégnév alatt. Aztán mindkét fiatalember bevonult katonának, és szerencsésen túl is élték az első világháborút. A lányok férjhez mentek, polgárasszonyok lettek.
Az idősebb fiú, Fanto Lipót (1892) kezdetben apja mellett dolgozott, később önállósodott, és gyermekfotózással lett ismert és népszerű. (Amennyire tudni lehet, tanulói is voltak. Egynek a nevét biztosan ismerjük, Rácz Máriáét. [Kolléganőnk Mészáros Annarózsa szíves közlése – a nagymamájáról.]) Fanto Lipót műhelyében a kor legjobb minőségű Agfa termékeivel dolgoztak (filmek, fényképezőgépek); a ’30-as években a fényképészek még forgalmazhattak fotóanyagokat, laboráláshoz szükséges kellékeket.
A négy évvel fiatalabb Imre szintén apja mellett kezdte a pályát, majd a Vajdaságban, Adán (ma Szerbia) nyitott önálló műtermet. A Fanto fotográfusok pályája 1944-ben tört végképp ketté. Fanto Bernát meghalt, nem kellett megérnie az időt, amikor családtagjait megfosztották előbb munkájuktól, végül az életüktől. Ezt a háborút már nem tudták túlélni.
A kecskeméti Katona József Múzeum összegyűjtötte – kölcsönbe kérte – a családi örökségként megőrzött Fanto-fotókat, melyek most együtt láthatók – ahogyan még sosem – a Cifrapalota dísztermében.
www.netriport.hu/kultura/cikk/?id=37168
SZÉKELYNÉ KŐRÖSI ILONA
Kecskemét anno ...
Képek a régi Kecskemétről
A kötet borítójáról négy kellemes megjelenésű ifjú hölgy néz ránk. Kik ők? Muraközy Pál és Sárközy Mária leányai a Fanto fényképész műterem 1901 után készült felvételén. Külsejük hasonló, de amiben mégis különböznek: szoknya- és blúzfodraik számában és hosszában, az ujjfodrok csipkéjében és minden bizonnyal érdeklődésükben, lelkivilágukban, jövőjükre vonatkozó elképzeléseikben is. Lapozzunk bele a kötetbe, és az ott látott fényképek alapján próbáljuk meg kirakni azt az épített-, társadalmi- és kultúrkörnyezetet, amely kirajzolja e négy kisasszony lehetőségeit a századforduló Kecskemétjén az 1940-es évekig. Milyen is lehetett az ő régimódi történet”-ük?
Model: Tillie, Plutino Models
Stylist : Danielle Nicole Rizzo (www.dnrizzo.com)
Photographer: Leigh Sellner
Assistants: Alexandra Aparicio & Davis Racz
Producer: Lizzie O'Donnell
Digital Tech: Rachel Wolf
Ceasefire, September 4, 1944
A moment of rest on the Karelian Isthmus, weapon maintenance and cooking.
This photo is from 1941.
Photographer: István Rácz
Image source: Finna, ID: KK5500:670
In Poland, honoring the Holy Mother in a most special way is an integral part of life throughout the entire country. Her picture is seen in every Polish hut, in churches, in small shops, and in magnificent chambers. Flowers and votives--perhaps a simple hand-made handkerchief or an expensive diamond--decorate the Holy Mother's pictures. Some votives--for instance, crutches left in loving thanks for a miraculous cure--are displayed in a special room near her chapels. She looks on all of these offerings with kind and loving eyes. Throughout Polish history, thousands of legends have been told about the Holy Mother, and she has become known by hundreds of titles, such as Mother of Orphans, of the Poor, of the Military, of Students, of Consolation, of Good Counsel, of Grace, of the Scapular, of Hope, of Enduring Listening. In addition, the Polish people address the Holy Mother with names such as Counselor of the Sorrowful, Support of the Faithful, Suffering Madonna, Guardian of Faith, Melancholy Benefactress, and Victorious Holy Mother. Her titles arise from legend and historical situations that reflect the needs of Poles at particular times in history. When her people call on her faith and hope, she never fails to come to their aid. It is her close presence that sustains and uplifts the Polish people in times of suffering and sorrow as well as in times of joy.
MATKO
umocnij naszą wiarę
bo wiele w świecie jest słabości
słonce okryte chmurą dymów
w neonach tyle niejasności.
Zło skrytobójcze
mchem porasta
bełkot zastąpił
wartość słowa
wulgamość idzie środkiem miasta
za opłotkami wsi się chowa.
Nadzieja -
drżąca - przykulona
i coraz trudniej ufać komu
prawda jest cięższa od kamienia
prawdę z nadzieją racz uświęcić
o Jasnogórska Pani - pomóż.
Miłością -
uświęć nasze dłonie
by zdolne były dobro czynić
językom odbierz poplątanie
ażeby słowem było słowo
i Twoje - Fijat
w miłości zmienić.
MOTHER
strengthen our faith
for many in the world are weak
the sun is covered with clouds of smoke
in the neon, much is not clear.
Murderous evil
is overgrown with moss
stammering has replaced
worthy words
vulgarity walks in the center of the city
and hides behind village fences.
Hope -
trembles -
and it is more and more difficult to trust someone
truth is heavier than a stone
condescend to sanctify truth with hope
O Holy Mother - help.
With Love
sanctify our hands
to be ready to do good
to our tongue give freedom
so that the words will be words of love
and your Fiat will change all to Love.
Janina Fiolkowska Grudziadz
Trans. Danuta Romanowska
Created January 24, 2011 using original photo (taken with Panasonic Lumix DMC-FZ28 in Lakewood, Ohio) and altered using Adobe Photoshop 7.0
Texture layer from visualologist, with many thanks.
Texture layer from una cierta mirada, with many thanks.
copyright © 2011 Peter Grossetti
CDV , around 1880.
Photographer: Ravasz Imre, Arad, Fő tér (Main Square) 41.
Hungary (today it belongs to Romania known also as Arad).
Activity: 1875-1890s
---------------------------
"Ravasz Imre
fényképészeti műterme
Fő téren 41 szám
a kereskedelmi
és ipar Bank kertjében a
Nádorhoz czimzett
szálloda átellenében Aradon"
"Régi aradi fotósok: ...Ravasz Imre az úttörõk sorába tartozott. Elsõ mûtermét Weisz Károllyal közösen 1875-ben nyitotta meg a fõtéren a kereskedelmi és iparbank kertjében. Pár év múlva különváltak, és Ravasz 1878-ban Arad környéki népviseleti felvételekkel szerepelt a párizsi kiállításon. Fényképészünk a szakma igazi mestere lehetett, mert hamarosan másutt is mûhelyt nyitott. Az 1880-as évek elején Temesváron (a városi színházzal átellenben), Szegeden és Lippán is volt mûterme. Munkáival sikerrel szerepelt a budapesti országos kiállításon.
Csupán az összehasonlítás kedvéért említjük meg, hogy vidéken már az 1850-es években fényképészmûhelyt tartott fenn Kolozsváron és Brassóban egy Proksch W. nevû fotográfus, Szatmárnémetiben 1883-tól Rácz István, Désen Ragács Gyula mûterme volt ismert. Ravasz 1890 után az Andrássy tér (Forradalom útja) 15. szám alatti épületbe költöztette mûhelyét.
Mindezek után természetes, hogy az egyik legrégibb és legjelentõsebb aradi eseményt, a Szabadság-szobor átadását 1890. október 6-án is Ravasz Imre örökítette meg. Ez a panoráma-felvétel jelent meg a pesti Vasárnapi Újságban és vált országszerte ismertté. Ma pedig hiteles dokumentum. "
Nyugati Jelen: archiv.nyugatijelen.com/2004/2004%20marcius/mar.%205%20pe...
PEEPING TOM (fr)
WILL GUTHRIE (aus)
THOMAS ANKERSMIT (nl)
BOGAN GHOST (usa/aus)
MARTIN BRANDLMAYR (at)
CHAUSSE TRAPPE (fr)
CHRISTOPHE CARDOEN & MARC PICHELIN (fr)
CLINCH (fr)
DJ SATOK (jap)
JOHN DUNCAN (usa)
FRANCE SAUVAGE (fr)
BASILE FERRIOT & EMMANUEL RABU (fr)
REMI GOULET (fr)
HEADWAR (fr)
L’ECHELLE DE MOHS & THOMAS CHATARD (fr)
eRikm & ANTHONY PATERAS (fr/aus)
ARTHUR NARCY (fr)
LIZ RACZ (aus)
DAMIEN SCHULTZ (fr)
SUDDEN INFANT (ch)
HELM (gb)
CHULKI HONG/RYU HANKIL/CHOI JOONYONG (Corée du Sud)
FLORIAN TOSETTI (fr)
FREE MUSIC & DANCE COLLECTIVE (orvaut)
PPPIERRE PIERRE PIERRE PIERRRE (nantes)
RETURN OF CHARLIE CHARLIE (rezé)
HALFZOUHAIR SCHAG (chantenay)
KICK DRUM (jamet)
SDF SAFARI (niort/tours)
DAN ! (St jacques)
GREG MALCOLM (nz)
PIERRE PIERRE PIERRE (fr)
KEITH ROWE (gb)
JEROME NOETINGER & WILL GUTHRIE (fr/aus)
EUGENE CHADBOURNE (usa)
SIEUR & DAME (fr)
CONSUMER ELECTRONICS (gb)
GHÉDALIA TAZARTÈS (fr)
KEITH ROWE / KJELL BJØRGEENGEN / STREIFENJUNKO (gb/no)
RADU MALFATTI / KLAUS FILIP (at)
RAASKALBOMFUKKERZ (nl)
DEFLAG HAEMORRHAGE / HAIEN KONTRA (eus/gb)
VALERIO TRICOLI (it)
METALKING (fr)
EXPLODING CUSTOMER (suede))
HOWARD STELZER (usa)
XNOYBIS (fr))
HAMA YÔKO (jap)
HELENA GOUGH (gb)
THOMAS TILLY/TÔ (fr)
KICK DRUM (fr)
ROCK ROLL AND REMEMBER + ELWOOD (fr/usa)
RED HORNS CANNIBALS (fr)
DIAGONALE STABLE (fr)
WEHWALT (fr)
MIRIADEG ORGEBIN (fr)
RIS DE VEAU (fr)
GILL WITHERTREE (eu)
MICHAEL VORFELD (all)
PASCAL BATTUS & MICHAEL JOHNSEN (fr/usa)
ELI KESZLER (usa)
PIROMALLI / GRENTE / GUTHRIE (fr/aus)
SUBOKO (fr)
ROBIN FOX LASER SHOW (aus)
PIVIXKI (aus)
ANTHONY PATERAS & ROBIN FOX (aus)
CURSE OV DIALECT (aus)
DJ SNIFF (jap)
THE PROFESSIONAL SAVAGE (aus)
FRANCE (fr)
YANN GOURDON (fr)
MoHa ! (no)
RATURE (fr)
ROBIN HAYWARD (gb)
JOHN WIESE (usa)
SISTER IODINE (fr)
THE AMES ROOM (aus/fr)
LUC KERLEO (fr)
THE FEELING OF LOVE (fr)
JEROME NOETINGER & JEAN-PHILIPPE GROSS (fr)
ONE LICK LESS (fr)
CHEWBACCA (fr)
RUDERAL PROJECT (jap/fr)
RISE SET TWILIGHT (fr)
LUC KERLEO & MrT (fr)
CliNCH (fr)
BRENT COUGHENOUR (usa)
BOITE (fr)
GROUND (fr)
GILLES AMALVI (fr)
MIKKO SAVELA (suede)
SORRY (fr)
ETIENNE ÉCLAIR BRUTAL (fr)
VELOUR DU METRO (fr)
KAN MIKAMI (jap)
MICHEL HENRITZI (fr)
NATASHA ANDERSON (aus)
PASCAL LeGALL (fr)
SUPER JEAN FRANCOIS PLOMB (fr)
PIERRE GORDEEFF (fr)
JOE TALIA (aus)
PHILIPPE FONTES (fr)
FAT32 (fr)
ELWOOD & GUTHRIE (usa/aus)
FRANCE SAUVAGE (fr)
1 KA THAR SIX (fr)
SUBUTEX SOCIAL CLUB (fr)
CHARLIE CHARLIE DELTA (fr)
WHITEHOUSE (gb)
PUMICE (nz)
TOMA GOUBAND (fr)
NICOLAS DESMARCHELIER (fr)
PHILL NIBLOCK (usa)
JEAN-LOUIS COSTES (fr)
ANDY MOOR (nl)
NOËL AKCHOTÉ (at/fr)
Dieb13 (at)
MICHAEL VORFELD (all)
L’ÉCHELLE DE MOHS (fr)
PYLONE (fr/aus)
SAMUEL BOCHE & BORIS JAKOBEK (fr)
SYNCHRONATOR (nl) - (Gert-Jan Prins et Bas van Koolwijk)
WILFRIED THIERRY & THOMAS CHATARD (fr)
CliNCH & FRIENDS (fr)
ANTHONY PATERAS (aus)
[N:Q] (fr/gb/aus)
Yôko HIGASHI (japon)
GOH LEE KWANG (malaysie)
SETH CLUETT (usa)
MILES McKANE (nz) - film
CELLULE D’INTERVENTION METAMKINE (fr)
PHILIP SAMARTZIS (aus)
" "[sic] TIM GOLDIE (gb)
KEITH ROWE & BEN PATTERSON (gb/usa)
PATERAS / BAXTER / BROWN (aus)
FABRICE FAVRIOU (fr)
RANDY H.Y YAU (usa)
MICHAEL GENDREAU (usa)
SCOTT ARFORD (usa)
NANOFAMAS (hong kong)
INSTALLATION VIDEO par Thomas Chatard et Antoine Ledroit (fr)
PITA (aka Peter Rehberg) (at)
ARNAUD RIVIÈRE (fr)
KOVOROX SOUND LABEL (ecosse) avec : KYLIE MINOISE, NOMA, NACKT INSECTEN, TEMPLE OF STATIC CHRIST PALSECAM (ZENIAL) (pl)
ANDREY KIRITCHENKO (ukraine)
ENAOUTAN, MY16 (fr)
OPPOSITEOPOSSUM (fr)
MATHIAS DELPLANQUE (fr)
LIGHT SURFACE (fr)
PITA aka Peter Rehberg (at)
ROGERROGER (fr/aus)
ONOFFONIC (fr)
NANOFAMAS (moleculaire)
[N:Q] (fr/gb/aus)
SOLEILKRAAT (fr)
FERRAN FAGES/JEAN-PHILIPPE GROSS/WILL GUTHRIE (esp/fr/aus)
BOLE erell latimier et olivier brisson (fr)
MATTIN (pays-basque)
GOH LEE KWANG (malaisie)
MONTAGE (japon)
J.FREDE (usa)
DAVID BRADY (usa)
WILL GUTHRIE (aus)
LARSEN LUPIN, BIS (fr)
BOUC DE GUITARE (fr)
GOTH-TRAD (japon)
CARLOS GIFFONI (usa)
PHILIPPE BRIOUD
DôNG KAA
CS3
TRIPHAZE (all)
SCHNACK (all)
MATHIAS DELPLANQUE (fr)
AVION (fr)
PIERRE DERUISSEAU (belgique)
SOLEILKRAAT (fr)
)-(< (fr)
CLINCH (fr)
SEMOLINA (fr)
JUSTICE YELDHAM (aka Lucas Abela) (aus)
Model: Tillie, Plutino Models
Stylist : Danielle Nicole Rizzo (www.dnrizzo.com)
Photographer: Leigh Sellner
Assistants: Alexandra Aparicio & Davis Racz
Producer: Lizzie O'Donnell
Digital Tech: Rachel Wolf