View allAll Photos Tagged mern
Eiffel mérnök büszke alkotása az 1889. évi világkiállítás szenzációja volt. 300 méterével az akkori világ legmagasabb építményeként tartották számon. A 7000 tonna összsúlyú torony építése alig több mint 2 évig tartott. A 12000 fémdarabból álló építmény harmadik szintjére 1665 lépcső vezet fel, ahonnan 72 km.-re is el lehet látni.
Montenegró 1749 m magas hegye a Lovćen, melyet 25 hajtűkanyaros szerpentinen közelíthetünk meg. Az M alakban kanyargó szerpentinhez egy romantikus anegdota fűződik, miszerint az útépítést vezető mérnök szerelemre gyulladt Nikita király Milica nevű lánya iránt, s reménytelen szerelmét M alakú kanyarokban örökítette meg.
La Cala Mitjaneta, considerada hermana merno de la Cala Mitjana es otro de los bellos espacios naturales que se localizan en la maravillosa isla de Menorca.
Menorca - Islas Baleares - España / Spain.
We received the transmission telling us to eliminate the cortosis mine after our boots touched the stone of Rho Cortack IV with the rest of the ground troops, Bulk seemed pleased when we heard we'd be setting the mines up in flames. On the other hand I was thinking, out of the frying pan, into the fire.
As we encountered the barely lit chamber we were surprised to find no living or operational seppies. There weren't even Trandoshans hiding in the scarce foliage within the mine. We began planting the bombs and just when I began thinking this mission was too good to be true I heard the sounds of soldiers marching. Before I could say it, Ace had asked me to scan for enemy life forms. I pulled down my body heat detector and began scanning. "Very few life forms sir." I began, "they seem to be the lizards... There's too little to be making that much noise, expect a few squads of clankas' along with em'. "
"Alright." he replied, "You heard him men!" Ace announced "get ready for a blast... And remember brothers, we are Clones. We fight. We win." As we gear up for impact, I can hear my own voice saying the same thing over and over again in my head "out of the frying pan, into the fire"
Sadly, I was unable to finish this the way I wanted to. Have not had any time for lego the last few months and let the dealine for this escape my thoughts. Rushed the build and took poor photos (what's new lmao), none the less I enjoyed building this.
If I get around to it I'll make a story for it.
Thank you for taking a look.
-Gregory
Si-Mern-Ding 西門町 or West gate precinct, before 1945 was an area of Japanese business activity in contrast to Da-Dau-Cheng. Its location is just outside of old Taipei city wall and west gate, which was torn down not too long after the beginning of Japanese rule 1n 1895. Later this area became the business center of Taipei city with shops restaurants and the biggest cluster of movie theaters , coffee shops. Of course some other activity also moved in, drugs, prostitutes etc. basically in the back alleys.
Log: “Charges set,” Slide announced. “Alright let’s move!” Havoc ordered. He then tapped his comm and said, “Shield Squad, fall back to the refinery entry points. This is place about to go sky high.” Havoc knew that they weren’t going to get through all of the incoming droids; so that’s why there’s always a backup plan: Line the area with thermal detonators and blow the ‘clankers’ up. Simple as that.
My third entry for KOS brick\'s MAYnifigure challenge.
-------
House Tyrell of Highgarden:
The Tyrells rose to power as stewards to the Kings of the Reach, whose domain included the fertile plains of the southwest from the Dornish marches and Blackwater Rush to the shores of the Sunset Sea. Through the female line, they claim descent from Garth Greenhand, gardener king of the First Men, who wore a crown of vines and flowers and made the land bloom. When King Mern, last of the old line, perished on the Field of Fire, his steward Harlen Tyrell surrendered Highgarden to Aegon Targaryen, pledging fealty. Aegon granted him the castle and dominion over the Reach. The Tyrell sigil is a golden rose on a grass-green field. Their words are Growing Strong.
- "A Game of Thrones" by George R. R. Martin
A legrégebbi és legszebb, műemléki értékű, első állandó kőből épült Duna-híd a Lánchíd Széchényi István kezdeményezésére 1839-49 között épült. Az eredeti hidat William Thierney Clark angol mérnök tervezte, építését Adam Clark hídszerelő mester irányította, aki később Magyarországon telepedett le.
Építése a maga korában jelentős műszaki teljesítmény volt. A vasláncokat két diadalívszerűen kiképzett mederpillér tartja. A hídfőknél magas talapzaton oroszlánszobrok állnak , melyeket Marschalkó János készített. Vasszerkezetét 1913-1915 között újították fel először, majd a II. Világháborút követően a háborús károkat helyrehozván első felavatásának 100. évfordulóján 1949-ben adták át a forgalomnak.
Log: “Charges set,” Slide announced. “Alright let’s move!” Havoc ordered. He then tapped his comm and said, “Shield Squad, fall back to the refinery entry points. This is place about to go sky high.” Havoc knew that they weren’t going to get through all of the incoming droids; so that’s why there’s always a backup plan: Line the area with thermal detonators and blow the ‘clankers’ up. Simple as that.
Log: “Charges set,” Slide announced. “Alright let’s move!” Havoc ordered. He then tapped his comm and said, “Shield Squad, fall back to the refinery entry points. This is place about to go sky high.” Havoc knew that they weren’t going to get through all of the incoming droids; so that’s why there’s always a backup plan: Line the area with thermal detonators and blow the ‘clankers’ up. Simple as that.
Régi mozdony, régi vonat
Régi járat, régi kor, régi élet, melynek mattfénye élesen a múltból a képbe idézett,
Régi vonat, régi erő, hm, csendben élő, a múltra emlékező és azt idéző valós képezet,
Képezet, amely a képen nem képzelet, hanem hűségesen és valósan…
… a fényképezőgépem által lett tökéletes érzéssel leképezett.
Lett, így a múltja valós, valósabb, valósb, s a jelen, s a jövő számára egy érthetőbb képzet,
Mely valóság, amely a régségből üzen, hogy a múlt az mindig legyen tovább élő valóság…
… nemcsak, s nem csupán emlékbeli képzelet.
Hm, nézem ezt a régi mozdonyt, ősi gőzös…, emléke vaskos, acélos a fénye - vasos (vasas) a fénye,
Értem acélosságát, amely a múltból, de az időben állandóan az életben szemléltetően képzett, képezett,
Nemessége az (a) patináns üzenet, mert emléke az nem feledett semmit, hiszen élete az a jelene - s annak üzenete…
Mozdony, a szenet az életedbe lapátolom, a gőz az neked a megnyilvánuló fényes lelked,
S életed az álom vágányon tovább gördül, kazántotnyodból süvít az erőd, a lelked, a jövőd, az életed, amely örök…
… sosem leszel végzett, végeztetett, eltemetett…
Régi gőzös, most állsz, állasz Hatvan városának híres és régi terén,
Hm, ahol régen sokat sétáltam és csavarogtam én,
Hm, eltűnt ott a régi és kedvenc szórakozóhelyem, ahova fiatal éveimben sokat jártam én.
Valójában azon gondolkodom, hogy miért lett látványod nekem itt mutatkozó és lefényképezendő üzenet…
… időbeli és térbeli vetítmény…?
Kedves mozdony, szép szerzete a régmúltnak, tiszteletem minden építődnek, s mérnöködnek,
Patináns (az) építményed, mely a mozdony(i) tested (az) egy remek- és emlékmű,
Emlék, mely valósága a régnek, hm, vajon hol vannak az akkori tanúid, az ottani emberek?
Egy sem él már, de én egy ember vagyok, s a lelkü(n)k az én szemlencséimen keresztül,
… szemlél téged…
Az látja, és érzi múltad erős és ott ható, megnyilvánuló dicsőségét, hatékonyságodat, büszke erődet.
Régi vasúti építmény, hatvani szépséges díszítmény, üzeneted nekem barátságos,
Hm, de ismeretlen vagy, hiszen sosem jártam a (te) sínpályádon,
Különös utazás nekem a (te) látványod,
A (te) nézeted, s átérzett élmény(ed), mely lett tett az én lelkem által…
… ezért nekem valós látvány a múltbeli életed…
Szép mozdony, helytelenül kifejezve vonat, emléked dicsősége (az) a jelenkornak (is) adott,
De az élet szerelme tégedet e vakvágányra vezetett, vitt, terelt, vezérelt,
Hm, de látványod, s (az) általad vonott vasúti kocsik terének látvány érzése,
Érzékelése, észlelése, érezése az nem más, mint a teredbe gyűlt emlékek érzékelhető jelenléte. (Ösztönzése, ösztönözöttsége.)
Amelyet a múltba néző harmadik szemem élve lát és érez.
Hm, elmúlt évek, évtizedek, évszázad, sok élet rólad szerte rólad a világba útjára áradt,
Csak utazási eszköz voltál, a peronról a szél az eldobott vonatjegyeket vitte, s fújta tovább a síneken át,
Mintha azok is a dolgukra, vagy útjukra haladtak volna tovább,
De te is mentél és haladtál tovább, oh szép gőzös, gyönyörű gőzös mozdony…
… most hatalmasat kürtölsz, hallom, harmadik szememe látja, ahogy a kerekeid lassan gyorsulva…
… újra elhagyják dicsően Hatvan szép és történelmi állomását…
… minden kocsid telve, s ott ünnepelnek rajtad a régi korból, a rég elment emberek…
… koccintanak, sebesen haladsz tovább, kéményedből a pára és a füstcsík látható az égből,
… mint nemes aláírás, egy pillanat, leképezett e látvány, a világ történelembe újra felírtad magadat,
… oh szép szerkezet, gépes építmény, gépépítészeti remekmény, régi erős és arisztokratikus szerkezetmény…
Mother admiring her baby
Cabinet card, 1909
No. 55 373
Photographer: Dunky Fivérek (Dunky Brothers)
Dunky Kálmán (1858-1935) & Dunky Ferenc (1859- 1944)
Cs. és kir, udv. fényképészek (Royal photographers)
Kolozsvár, Mátyás király tér 10. Gróf Wass ház (1886-1914) Hungary/Transylvania (now Cluj-Napoca, Romania)
Other studios/Más műtermeik:
Miskolc, Városház tér 21. (1900-1910)
Sátoraljaújhely, Fő tér 9. (1900-1910)
Sárospatak (1905-1910)
Dés, Felső Sétatér (1900-1910) (now Dej, Romania)
Budapest V. Nagy Korona utca 9. (c. 1880-1905)
Activity/Működés: 1870s - c. 1914
Dunky gyj: www.flickr.com/photos/37578663@N02/14799481331/in/set-721...
www.flickr.com/photos/37578663@N02/14779600126/in/set-721...
Reitter Aladárné Sámi Anna (1887-1990), és Reitter Anna (1909-1991). Hét gyermekük született, Anna a másodszülött volt.
Sámi Anna: Sámi László kolozsvári kir. főügyész és Ferencz Ilona lánya.
Reitter Aladár: mérnök, Reitter József gyufagyáros fia, apjával és testvérével, ifj. Reitter Józseffel gyufagyáruk volt, előbb Parajdon, majd 1895-től Kolozsváron.
Unitárius család volt, az EKE alapítói tagjai, a Dávid Ferenc (unitárius) Egylet alapító tagjai.
Az I. világháború végén Magyarországra menekültek, azután Budapesten éltek.
Zum Wochenende gibt es mal wieder einen "Exoten":
119 008 (RheinCargo) kesselt nach Kufstein! :)
Es wurde mal wieder etwas im Archiv gekramt. Zugegeben, derzeit gibt es recht wenig (Frei-)Zeit für Ausflüge an die Strecke und somit für "frische" Bilder. Aber auch Ausflüge ins Bilderarchiv lohnen sich ja meistens mal, zumal sich der "goldene Herbst" ja nun ohnehin verabschiedet hat...
Ganz anders am Tag dieser Aufnahme. Ja, was war das nur für ein wunderbar (früh-)sommerlicher Tag im April 2017. 🌞 Da bot sich doch einmal mehr der kilometerlange Fußweg über Stock und Stein an die bekannte Fotostelle bei Hilperting an.
Und angesichts der angenehmen Witterung war es dann auch gar nicht sooo schlimm, dass es da einmal mehr hieß: Qualität statt Quantität!
Denn so richtig "rollte" es auch nicht, die Güterzüge von DB, Lokomotion und TX, die hier vorrangig anzutreffen sind, waren an einer Hand abzählbar. Aber das eine oder andere Schmankerl war dann doch dabei, so wie die heute hier gezeigte Fuhre...
"Komische Lok", mag man denken: ein großes großes α ("Alpha") ziert die Führerstände seitlich; die Lok sieht eigentlich aus wie eine BR 185, heißt aber dennoch "119 008" - ebenso trägt sie allerdings den Schriftzug des Unternehmens "RheinCargo", einem augenscheinlich deutschen Unternehmen. Zunächst war die Lok mit Kesseln aus Richtung München unterwegs nach Rosenheim und weiter nach Kufstein 🇦🇹. Etwa zwei Stunden später trat sie dann den Rückweg an - erneut mit Kesseln am Haken. :)
Nun gibt es noch die Auflösung zur 119 008:
Im Jahr 2009 vermietete die Leasinggesellschaft Alpha Trains insgesamt zehn TRAXX-Lokomotiven des Typs TRAXX F140 AC2, die Bom-bardier 2008 und 2009 unter den Betrieb-snum-mern 185 620 bis 185 629 abgeliefert hatte - und zwar an die norwegische Eisenbahngesellschaft CargoNet 🇳🇴. Durch diese längerfristige Vermietung wurden die Loks dann in Norwegen entsprechend umgenummert, sie wurden als EL19 eingereiht. Und so wurden aus den früheren Loks 185 620 bis 185 629 dann die nach norwegischem Baureihenschema neu bezeichneten Loks 119 001 bis 119 010. Die hier gezeigte Lok wurde somit ehemals als 185 627 ausgeliefert und auch in Dienst gesetzt, bevor sie dann im Zuge der Umbeheimatung die vollständigen Fahrzeugnummer 91 76 0119 008-0 N-CN erhielt.
Fünf Jahre später, also Ende des Jahres 2014, kamen die Loks dann nach Deutschland zurück und verkehren seitdem zwar in anderen Lackierungen bzw. Beklebungen für neue Betreiber, aber eben noch mit den norwegischen Fahrzeugnummern. So beispielsweise auch die hier gezeigte 119 008, die seit Anfang 2015 in Diensten der Rheincargo GmbH & Co. KG steht, einem Gemeinschaftsunternehmen der Häfen und Güterverkehr Köln AG (HGK) sowie der Neuss-Düsseldorfer Häfen GmbH & Co. KG (NDH), die jeweils zu 50 % Eigentümer sind.
Nicht von dieser Lok, aber von einer anderen Lok der Baureihe 185.2 (also der 2. Bauserie der Baureihe 185) gibt es auch ein Soundvideo. Denn: Nicht nur die Loks der Baureihe 182 (bzw. 1016 und 1116) können bei der Anfahrt Tonleitern spielen, sondern auch die Loks der Baureihe 185.2 können das - die so genannte "Traxx-Tonleiter". "Soundmodel" ist 185 408 "Marco Polo" von TX Logistik:
www.youtube.com/watch?v=DUaBdteP7Wg
Hilperting, 24.04.2017
Log: “Charges set,” Slide announced. “Alright let’s move!” Havoc ordered. He then tapped his comm and said, “Shield Squad, fall back to the refinery entry points. This is place about to go sky high.” Havoc knew that they weren’t going to get through all of the incoming droids; so that’s why there’s always a backup plan: Line the area with thermal detonators and blow the ‘clankers’ up. Simple as that.
View details in my comments below.
Architect: Lechner Jenő, cousin of most important Hungarian architect of Secession, Lechner Ödön.
It was built in 1911.
Ceramics by Zsolnay (Pécs) en.wikipedia.org/wiki/Zsolnay
A nice example of Hungarian Secession, using stylized Hungarian folk motifs.
Szecessziós Tulipános Általános Iskola, Győr
Az iskola története Fekete Istvánné tanítónő írása nyomán, kiegészítve:
1905. január 1-jén Révfalu községet törvénnyel egyesítették Győrrel, ekkor lett Győr V. kerülete. A városrész lakosságának száma növekedésnek indult, 1910-ben 3870 főre gyarapodott. Hamarosan felmerült egy új elemi iskola felépítésének szükségessége. 1907-ben Wennes Jenő polgármester bejelentette, hogy a tervek készen vannak, melyeket a Vallás- és Közoktatási Minisztérium készíttetett. 1908-ban jelölték ki a leendő iskola helyét, majd 1910-ben Barcza Dániel építőmester nyerte el a pályázatot a munkálatok elvégzésére. Az iskolaépítés költségeire a közgyűlés 160.000 koronát biztosított.
Az épületet Lechner Jenő építész (1878-1962), Lechner Ödön unokatestvére tervezte. (1942-ben vette fel a család a Kismarty előnevet.)
hu.wikipedia.org/wiki/Kismarty-Lechner_Jen%C5%91
Az építési munkálatok 1910. november 4-én kezdődtek. Az új iskola 1911 augusztusa végére elkészült. A Győri Hírlap részletesen tudósított az iskolaépületről, melyben 8 tágas iskolaterem, szertár, tanítószoba, igazgatói iroda, igazgatói lakás, szolgalakás, mellékhelyiségek voltak elhelyezve. A tágas folyosók, a kitűnő világítás, az épület nagy hatást gyakorolt a belépőre.
Az L alakú, egy emeletes főépület a kor szecessziós építkezési stílusának jegyeit képviseli, a majolika díszeket a Zsolnay cég szállította. A hozzáépített földszintes három szobás igazgatói és egy szobás altiszti lakást a város megbízásából Kádár Jenő győri mérnök tervezte.
Zsolnay: hu.wikipedia.org/wiki/Zsolnay_porcel%C3%A1ngy%C3%A1r
Az iskola a magyar szecesszió népies irányzatának kiemelkedő vidéki alkotása, a stílus egyetlen győri emléke. Értékei miatt a város egyik kiemelkedően fontos építészeti remeke, 1985 óta műemléki védelem alatt áll. Ekkor renoválták utoljára.
Az új iskola az Állami Elemi Népiskola nevet kapta. Első igazgatója 1923-ig Ujlaki Géza volt. Megnyitásakor 400-450 gyermek tanult a padokban.
A lányok és a fiúk külön kapubejáraton át külön osztályokba jártak, 12 csoportban folyt a tanítás.
A tandíj évi 50 fillér volt, az év végén a tanulóknak záróvizsgát kellett tenniük. Főbb tantárgyak I-III. osztályban: magyar nyelv, számtan-mértan, éneklés, hit- és erkölcstan, rajzolás és testgyakorlás. A felsőbb, IV-VI. osztályokban tanítottak még történelem- és alkotmánytant, földrajzot, egészségtant és háztartástant. Az érdemjegyek 1-től 5-ig terjedtek, a legjobb osztályzat az egyes volt. Osztálytanítók oktattak minden tantárgyat, a hittant pedig Senkovics Bertalan plébános. Két részből állt a napi tanítás: reggel 8-tól délig és délután 2-től 4-ig. Közben hazamentek ebédelni, bár a távolabb lakó gyerekek az iskolában fogyasztották el otthonról hozott ebédjüket, közben a fegyelemről az altiszt gondoskodott.
A könyveket és a tanszereket a szülőknek kellett megvásárolniuk, de az iskola a legszegényebbeknek ingyen biztosította azokat. A könyvtárban 67 tanítói és 161 ifjúsági könyv volt.
A tanításon kívül konyhakertészkedéssel, fafaragással, háncsfonással, a lányok kézimunkával foglalkoztak.
A tanórákon és azokon kívül a tanítók megkövetelték a fegyelmet és a rendet. A hiányzásokat igazolni kellett, igazolatlan hiányzás miatt pénzbüntetést is kiszabhattak, melyet ha szükséges volt, a rendőrség szedett be.
A tanulás mellett egyéb kötelező elfoglaltságok is voltak, pl.: szederlevél gyűjtése. Mivel állami iskola volt, a napi templomba járás nem volt kötelező, de a vasárnapi istentiszteletek látogatását szorgalmazták, és az iskolában is gyakorolták az imákat.
RheinCargo 119 008 mit Kesseln - vor tollem Bergpanorama! :)
"Komische Lok", mag man denken: ein großes großes α ("Alpha") ziert die Führerstände seitlich; die Lok sieht eigentlich aus wie eine BR 185, heißt aber dennoch "119 008" - ebenso trägt sie allerdings den Schriftzug des Unternehmens "RheinCargo", einem erkennbar deutschen Unternehmen.
Auflösung:
Im Jahr 2009 vermietete die Leasinggesellschaft Alpha Trains insgesamt zehn TRAXX-Lokomotiven des Typs F140C2, die Bom-bardier 2008 und 2009 unter den Betrieb-snum-mern 185 620 bis 185 629 abgeliefert hatte, an die norwegische Eisenbahngesellschaft CargoNet. Durch diese längerfristige Vermietung wurden die Loks dann in Norwegen entsprechend umgenummert, sie wurden als EL19 eingereiht. Und so wurden aus den früheren Loks 185 620 bis 185 629 dann die nach norwegischem Baureihenschema neu bezeichneten Loks 119 001 bis 119 010. Die hier gezeigte Lok wurde somit ehemals als 185 627 ausgeliefert und auch in Dienst gesetzt, bevor sie dann im Zuge der Umbeheimatung die vollständigen Fahrzeugnummer 91 76 0119 008-0 N-CN erhielt.
Fünf Jahre später, also Ende des Jahres 2014, kamen die Loks dann nach Deutschland zurück und verkehren seitdem zwar in anderen Lackierungen bzw. Beklebungen für neue Betreiber, aber eben noch mit den norwegischen Fahrzeugnummern. So beispielsweise auch die hier gezeigte 119 008, die seit Anfang 2015 in Diensten von RheinCargo steht, einem Gemeinschaftsunternehmen der Häfen und Güterverkehr Köln AG (HGK) sowie der Neuss-Düsseldorfer Häfen GmbH & Co. KG (NDH), die jeweils zu 50 % Eigentümer sind.
Am Montag zog die Lok zunächst Kesseln aus Richtung München in Richtung Rosenheim - etwa zwei Stunden später trat sie dann den Rückweg an - erneut mit Kesseln am Haken. :)
Zu diesem Zeitpunkt war dann auch schon Flickr-Kollege @T4URU5 alias Christian vor Ort, der das Warten auf Züge mal wieder sehr kurzweilig und lustig gemacht hat. :)
Hilperting, 24.04.2017
Schwartz & Gross produced the five-story neo-Colonial structure at 523 - 525 Madison Ave. based on a Georgian domestic mansion design. Schmitt Brothers, Inc. opened its new headquarters on October 1, 1920. After slightly more than a quarter of a century in their building, the company announced it would move to 17 E. 54th St. in 1947. The Madison Avenue building was renovated that year into to showrooms. By 1974, it was home to Merns menshops. The New York Times that year described it as "specializing in high-style suits, American and European labels." The store name changed to MernsMart in the mid-1980s, marketing itself as a discount clothing store. Talbots took the three lower floors in the early 1990s, and offices occupied the upper floors. It was most likely at this time that the paneled shutters were added to the windows. This store remained at 523-525 Madison Ave. until 2020; it appears to be vacant since.
Délután
Iitt találkozott a természet, az elvont világ és a jövő; ez a sétány, s tája volt üdvözlő,
Itt megint értelem és tér nyílott, hogy az ismeretlen világgal, mely hiszem, hogy a jövőm,
találkozás legyen megint kapcsolt, létrehozott, adott.
November hatodikán délután fél négykor vitt itt felfedezően és gondolkodóan gyaloglásom, sétányom.
Érdekes a kép, csak nézem, hogy középrészen mily lágy a képi fókusz(itt: összpontosítás),
Olyanok ott a színek, s a puhaság, mintha egy festményre alkotott színek adnának egy világba betekintést, nyílást.
Hm, de ki volt a festő? A Teremtő? A fényképezőgép? Annak mérnöke? Vagy aki a gépet kezelte? Netán játszik a képzelet?
Nem, nem tévedek. Ez egy összjáték eredménye, amelyről én nem tehetek, de ott valami van, lekaparom a festői színeket.
A sétányon megnyílik előttem egy másik világ, de ugyanaz, a természeti világ,
A természeti, de az eredeti, tehát a régi, az ősi, az eredetbeli; sétálok benne, nézem az életet,
Őserdőség, buja növényzet, csüngő hatalmas ágak, ősi madarak, vadállatok, denevérek, kurjongató majmok, állandóan szertenézek.
Figyelek, a figyelmem bennem a látványból eredezett, vezérelt, minden a kezdetekből volt emlékzett.
Vajon ez a lét volt a jobb vagy a mai, a huszonegyedik századbeli? Hm, e kérdést talán még nem tette fel senki,
De én azt látom, hogy jobb ha egy tigris vagy oroszlán kerget, mint egy bizonyos gusztustalan szellemiség,
amely huszonegyedik századbeli.
Igen, sokan vannak, akik azt hiszik, hogy a spanyoviaszt ők találták fel, szellemiségük romlásuk nekik.
Mi az angol pszichológia? Ki vizsgálja a hatását, az angol pszichológiát ki írja, tervezi, szerkeszti? Hm. És miért?
Figyelj világ, a romlás az úton szélesebb és szélesebb szellemi úton ront rád,
Az angol pszichológiát tedd ki teredből, azt rontsd, hogy az egészség élhessen tovább.
Az angol pszichológia csak árt, nézd az én életemet, mely felvilágosult angliai sötét és
szennyes pszichológiai elmék letéteménye, fekete márványos sírköve,
“In Loving Memory of Mr. Vilmos Zoltan Galyo”, - lett arany írásba díszítve.
(Mester! - kiáltok,
Adj erőt, tudást,
A BPS-ről…
Horrort íni akarok.
A Mester bólintott.)
A sétám mélyebbre és mélyebbre vitt az őserdőségben. Itt-ott ligetek tarkállták az erdeiséget,
Patakok, folyamok, csermelyek, kisebb-nagyobb zuhatagok, tavak, kis szigetek, sziklás részek,
Mentem előre, nem értem, hogy miért, de valami húzott és vonzott, mintha kérne,
Kis félelmet érezve mentem és haladtam tovább erre-arra, de befelé és beljebb, mélyebbre e világba(n) az ösvényeken,
S egyszercsak a lombokon át, a közeli messzeségben megláttam egy kis helyet, egy szirten, azon egy kunyhót, óvatosan odatértem.
A kőszögekkel rögzített fákból álló ajtó lassan magától kinyílott, egy női hang suttogta: Lépj be.
Betértem, előttem egy sziklafalból kisebb vízesés formájában egy kicsi tóba víz zuhogott.
Belenéztem, a pillanat most megdermedt, kifeszült, az idő megállt, a kis tavacska felszíne kristálylappá vált,
Benne egy jelenet játszódott le, a huszonegyedik századi megjelenésemet láttam,
Egy nőt folyton-folyvást vádlóan kérdeztem: Miért tetted ezt velem? Miért tetted ezt velem?
Gúnyosan mosolygot, nem értettem, majd beszállt nagy elegáns fekete színű luxus Audijába, elhajtott, utána csak néztem…
Egy kereszteződésnél nem állt meg, egy gyorsan haladó teherautónak az útját keresztezte, elé hajtott, ütköztek.
Az idő most megint elindult, a kis vízesés csobogott tovább,
Bevégeztetett - gondoltam; átkom hatott,
Megöltem az okot, lelkem megnyugodott.
Belső zsebemből elővettem fényképét, néztem szép arcát, elővettem öngyújtómat a képet meggyújtottam majd lassan, méltóságteljesen,
Mint ahogy a koporsót a mélybe teszik, a víz felszínére helyeztem.
A félig elégett kép a habok között lassan eltűnt, végre megszabadultam tőle,
furcsa, de boldog és felettébb vidám voltam. Nincs többé szenvedés és gond…
megoldottam.
Leültem a kunyhó egy kőszékére, tűnődtem, hogy most itt mitt tegyek, hogyan éljek?
Egyedül vagyok, sokáig így nem élhetek, mi lesz itt velem e vad és veszélyes világban?
Hisz e vadon nyűzsög a vadállatoktól, sokféle veszedelemtől, s még egy kutyám sincs aki lenne házőrzőm.
Neszt hallottam, valaki közelgett, léptei alatt gallyak halkan roppantak, kis kövek csikorogtak,
Az ajtó felé néztem, az lassan kitárult, egy szőke nő jelent meg évai öltözetben, döbbentem néztem,
Megállt előttem, gúnyosan mosolygott, s mondta, hogy átkom hatott, megöltem,
És megkérdezte azt, hogy a gyilkosságot miért nem a saját kezemmel követtem el?
(Csak néztem, szemem száraz volt, a vízesés volt a könnyem,
Azt gondoltam, hogy most megint megölöm, de nem tettem meg,
Hm, talán új átkot tegyek? Az életemből sosem ki nem veszem,
Marad velem, gyűlölöm, szeretem, legyen láthatatlan ékszerem.)
Itt találkozott az élet, a múlt, a jelen, a jövő, a pillanat, a fantázia, a gyűlölet, a szeretet,
Itt találkozott a konokság, az irigység, a kegyetlenség, az ölnivágyás, a gyilkosság,
Mindez elvontan, hogy a világban ne legyen szülött.
Hm.
De az lesz, mert a mágiámat én szabom meg,
Nem menekülhet, nem akarom, hogy éljen,
Halálos bennem a méreg, tönkretette az életemet, s teszi tovább, ha él,
Ha megölöm, akkor megmentem,
Ölni jó-e, ha nemes az érzelem?
A gyilkolás jó tett-e, ha az azt kiváltó ösztönzést, érzelmet adja a megosztatlan és önzetlen szerelem?
The former Forgách Palace in Buda Castle District. Úri utca 58.
Built in 1686 from two medieval houses in baroque style.
The owner was Count Miklós Forgách.
Budapest
Gróf Forgách Miklós főispán egykori palotája.
Polgári lakóházból kialakított, díszes városi palota, amely jelenleg a III. számú központi házasságkötő teremnek és magánlakásoknak ad otthont. Középkori lakóház maradványaiból - amelyek a földszinti falak nagy részét ma is alkotják - 1686 után újjáépített egyemeletes barokk épület.
Báró Madarassy-Beck Gyula, a Magyar-Olasz Bank elnöke az 1900-as évek elején építtette át Quittner Zsigmond tervei alapján. Ekkor készült a Tóth Árpád sétányra néző új épületszárny, valamint az Úri utcai homlokzat is gazdag kiképzést nyert, így az jelenleg már csak egyes részleteiben őriz eredeti barokk elemeket.
lasdbudapestet.blogspot.hu/2012/11/uri-utca-58.html
budavar.btk.mta.hu/hu/utcak-terek-epuletek/uri-utca/160-u...
Sárközy Mátyás: Vérbeli Várbeliek (Kortárs): "Itt láthatjuk az egyik legimpozánsabb palotasort a Várban, mert az Úri utca 58., a házasságkötő terem, a hajdani Forgách-palota valóban megfelel e kritériumnak. Öt méter magas, nehéz tölgyfa kapui vannak, rajtuk autókerék nagyságú kovácsoltvas kopogtatókkal. Fölöttük címerek. Az egyik talán a gróf Forgáchoké. (A másik esetleg a Magyar Szocialista Munkáspárté, mert annak az irodája székelt e házban a rendszerváltás előtt.) Carrarai fehér márvány lépcső vezet az emeletre, mellette karmos rézmancsok tartják a sárgaréz korlátot. Az ifjú párok és meghívottaik (tizenkét ülőhely van, és negyvennyolc állóhely) odafenn faburkolatos teremhez érnek, található benne puttókkal meg zord fejekkel ékes kandalló, a fényt hatkarú velencei csillárok ontják, és a stukkódíszek között Sárkányölő Szent Györgyöt látjuk, ha nem is régebbről, mint 1905-ből. Úgy tudni, dr. báró Madarassy-Beck Gyulának, a Magyar–Olasz Bank elnökének is tulajdona volt e ház, talán ő készíttette a dekoráció újabb elemeit. Akkoriban nagyszabású külső és belső átépítés történt itt, az eklektika jegyében. Külön engedéllyel behajthat a násznép az illetéktelen autóforgalomtól egyébként sorompókkal elzárt Várba, és egy itt esketett ara elégedetten jegyezte meg, hogy más, díszes házasságkötő termektől eltérően a Forgách-palotában nincs a bejáratnál szemeteskuka.
A palotában tartja havi pódiumbeszélgetéseit a Márai Szalon, művészekkel, közéleti személyiségekkel és borászokkal.
1966-ban, mint említettem, még MSZMP-iroda működött e pompás épületben. A párt is érezte, hogy a Várnegyedben nem nevezhet ki akárkit párttitkárnak, tehát Bokor Artúr közgazdászt bízta meg a feladattal. Hozzá fordult az akkor nyolcvanöt éves Ney Ákos mérnök, vári őslakos, egykori miniszteri tanácsos, vasútforgalmi igazgató (kinek a nyugdíját 1945 után megvonták, tehát hetvenegy évesen még további hét évre beállt dolgozni a Fővárosi Mélyépítő és Tervező Vállalathoz), hogy Földmár György sebész főorvossal előterjesszék javaslatukat a Várbarátok Köre működésének engedélyezésére. A párt kegyesen rábólintott a javaslatra. Az ötletgazda Ney Ákos sajnos a rákövetkező esztendőben meghalt, s tíz évig Földmár doktor, majd később Ney leánya, Klára, végül pedig a Ney unoka, Buzinkay Géza vette át a kör vezetését, amely immár leginkább a Litea könyvesbolt és teázó Hess András téri, barátságos pavilonjában rendezi összejöveteleit." epa.oszk.hu/00300/00381/00146/sarkozi.htm
OLYMPUS E-PL5
„Fellentháli Fellner Jakab 1722-1780. A XVIII. századi Magyarország legnagyobb építőművésze és mérnöke volt, barokk szellemű alkotásainak egyéni stílusa harmonikusan forrt egybe a magyar tájjal és lélekkel. Fáradhatatlan munkássága szebbé, gazdagabbá tette hazánkat. Művészetét Eger, Pápa, Veszprém, Pozsony, Csejklész, Mór, Kecskéd, Kistálya és főleg Tata emlékei hirdetik. Itteni főalkotásai: a plébániatemplom, a kastély, a piaristák rendháza, a kálváriakápolna. Nagyszerű tervet készített az öregvárnak várkastéllyá való átépítésére. A mester Tatáé volt, innen indult el dicsőséges útjára, itt lakott, innen irányította többi építkezését is. Tatán halt meg és porladó hamvai itt szemben nyugszanak a hatalmas alkotásának kriptájában. Halhatatlan emlékét hirdeti e szobor, amelyet 160 évvel halála után emelt a hálás utókor.”
Komjáti település hajdani, vízzel bőven átjárt kenderföldjeiről a mérnöki szem számára kedves, nyílegyenes csatornákkal vezetik le az éltető vizeket a kanyarulataitól megszabadított Bódva-folyóba. Ezekbe a vonalzókkal szabályozott tájelemekbe szépen illik a Bódva-völgyi országút és a vasút több kilométernyi párhuzamos szakasza. A képen a 117 327-es motorvonat kocog Bódvaszilas felé a délután fél 4-körüli naplementében fürdőzve.
Szép jó reggelt, oh Mester!
Jó reggelt, neked is, tanítvány!
Mondd, hogy mi zavar?
Az agykontrollos jelszó lopkodók.
Merről érzed?
Majd tudatom.
Módszerüket megfigyelted?
Meg.
Köszönöm.
Fokozott biztonságot megoldottad?
Meg.
Köszönöm.
Blöff volt?
Blöff volt.
Mester, szeretnék valamit.
Mi az?
Egy harmadik személyt, egy hölgyet, legyen neve itt Szófia.
Rendben.
Ismered?
Igen. Remek gondolkodó a hölgy.
Akkor bevesszük a csapatba.
Köszönöm, oh Mesterem.
Nemzetisége?
Amerikai.
Végzettsége?
A gondolkodés tudora.
Remek. Másvalamit mondanál még róla?
Lenyűgöző a személyisége és szintúgy a megjelenése!
Oh, Vilmos, bízom az ízlésedben!
Mester! Itt jön! Nézd!
Sz: Jó reggelt Mester and Vilmos!
M,V: Jó reggelt, légy üdvözölve!
Sz: Köszönöm, hogy felkértél Vilmos!
V: Mi köszönjük megtisztelő érkezésedet, fellépésedet.
M: Innen folytatjuk. De most elkezdődött dolgos napunk!
Mindhárman: Kellemes napot!
Szép estét, oh Mester! Szép estét, oh, Szófia!
Bocsássatok meg egy kissé elkéstem,
De várnom kellet, mert a hordozható személyi számítógépem rendszerellenőrzést követelt,
Pedig siettem haza, hogy az írást Veletek tovább tehessem,
Napi teendőim közben, munkám közben, munkám közben gondoltam rátok rendszeresen,
Az írásra, amely adott Nektek, s nekem.
Szófia: Vilmos, örülünk ennek a a vallomásnak és boldogító hírnek,
Halljuk örömmel, hogy a gondolkodást és a verselést szereted,
De kérlek, kerdves Vilmos, hogy a képnek a címe, mondd meg nekem, hogy az miért sétának nevezett?
Hiszen, akkor ott egyedül voltál, de mégis e kép alatt hárman írunk együtt sorokat most.
Vilmos: Kedves Szófia, a séta nem értett sem egyes számban, és többesben sem.
Értem, hogy a kérdésem ezt a gondolatot bennem vetültette fel.
A kép alatt értett személyből fakadó tartalom az onnani, akkorbeli személyiségéből fakadó,
De, az valójában mindig állandó, hiszen nem mozduló,
De, ez miatt egyedi rányba vonuló, áramoló.
Mester: E diskurzus érdekesnek induló.
Vilmos: Oh, Mester! Itt vagy?
Mester: Csupán hallgatózok.
Vilmos: Oh, Mester! Nagyon örülök neked!
Irányítássodat akarom, mely kell, hogy ne legyen az írásnak várakoztatott,
Legyen folyama, amely mindig megy, ezért sohasem lesz váró.
Szófia: Fejezzétek be a délceg csevegést, haladjunk tovább az úton.
Vilmos: Női hiúságod ezt mondja?
Miért baj, ha a Mesterrel beszélek?
Hiszen Tanítóm, Mesterem.
Szófia, nincs oka a féltékenységednek,
Szófia, filozófus vagy, ezért a tárgyilagosság kell, hogy legyen neked adott tulajdonságod.
Szófia, értelmed adott, ezért a személyiséged adott,
Engemet a Mester meghallgatott,
S kértelek, hogy jöjj,
A jó irás a Mesternek, neked, s nekem, örökre adott.
Szófia: Vilmos, a Mester szájdere fogyott.
Vilmos: Megittam.
Mester: Legyen az új hozott.
Vilmos: Mindent értek.
Ennek ellenére a szájdert hozom.
S kérem, hogy csökkentsük a kapcsolatot.
Az maradjon szellemi, s Szófia inkább maradjon ott.
Lelkületem mondja: Vilmos, a szájdert hozd.
Indulok.
Én: Megérkeztem, az ital már bontott. Az értelem egészségére
kortyolok.
Szófia: Az enyémre nem?
Én (Vilmos): Ugyan, miért bízzak benned én?
Mester: Nem az enyém.
Vilmos (én): Nem hiszem, hogy bízhatok benne.
Mester: Miért nem? Mi a bajod vele? Szellemileg is félsz tőle?
Vilmos: Oh, Mester, miért kérdezel ilyet tőlem? Jó, elismerem, nem hazudok, pláne neked nem, Mesterem, hogy ragyogó a szelleme, s ezért rendkívül vonz.
Mester: Nem a teste, megjelenése vonz?
Vilmos: Az is, de a szellemisége az ami, elsősorban lenyűgöz.
De inkább úgy látom, érzem, s érzékelem, hisz az érzékelés, s érzés, azok rokonértelmű szavak, s itt gondolatok, hogy van egy fejlett és kedves belső személyisége, amely nagyon sugároz, s engemet alaposan bevonz.
Mester: Vilmos, köszönöm őszinte válaszod(at).
Vilmos: Oh, Mester!
Mester: Oh, Vilmos!
Szófia: Oh, Mester és Vilmos! Hogy közöttetek mennyire dúl a szellemi szerelem!
Vilmos: Kedves Szófia, ez igaz, de inkább nevezzük szellemi együttlétnek, nem pedig szerelemnek, mert az a rossz ajkúaknak lenne édes csemege.
Egyébként, oh, kedves Szófia, ilyen irányú érzésem feléd is fakad, árad,
Hiszen lenyűgöztél a filozófiáról írt gondolatoddal, amelyet csevelyünk alkalmával küldtél el nekem üzenet formájában.
Ráadásul személyedet nagyon megkedveltem, s tettél nekem fel kérdéseket, s ígértem, hogy mind lesz teljesen, s őszintén válaszolt, mind lesz részletesen és pontosan kifejtett.
Szófia: Ezt előre is köszönöm, oh Vilmos.
Vilmos: Nincs mit megköszönni, hiszen, ha ezt tehetem neked, az nekem megtiszteltetés, valóságos kegy.
Szófia: Vilmos, milyennek látsz?
Vilmos: Oh, Szófia, remek teremtés vagy, leleked finom, selymes, kellemes, igazi tavaszi fuvallat,
Amely nekem valós harmatos hajnalt fakaszt.
Tudod, lényed nekem eszményi megjelenés, bárcsak érinthetném kezedet, de a távolság az minket elválaszt,
De a vigasz, mint figyelmes lény ezt nekünk megoldja,
Ezért kérlek, hogy nyújtsd a lelki kezedet.
Tudod, a távolság az sokszor rengeteg dolgot felold. Hm. Nem csak felold, hanem felfakaszt,
S, ha találsz egy olyan értelmet, aki tégedet teljesen lát és érez, akkor annak vonzása, vonzódása lehet tökéletes életbe váltó, vagy halálos kapcsolat.
Azt írtam, hogy kapcsolat, nem pedig szerelem, de tudod nálam az a baj, hogy valamiért, hm, a nem átlagos személyiséggel bíró nők képesek térni a lelkembe.
Ezen magam is csodálkozom, hogy miért kellek nekik?
Hiszen raktári dolgozó vagyok, tehát nem egy ügyvéd vagy mérnök, na meg pláne nem milliárdos.
Szófia: Miért gondolod azt, hogy nem átlagos nőknek, akik te általad véltek különlegesnek, na de inkább bármelyiknek is csak a pénz, s az anyagiak kellenek?
Vilmos: Ezt nem mondtam.
Szófia: Árnyalt megfogalmazásodból ezt a tartalmat kivettem.
Vilmos: Na, jó, van benne valami.
Szófia: Ugye, folytasd.
Vilmos: Jó, rendben, igazságod részben vagyon.
Akkor a folytatom.
Szerintem a szív és a lélek a fontos. Fontos a pénz is. Magam is szeretem. Ezért túlórákat sokszor teszek. Mai világunkban a pénz az lételem.
De térjünk vissza a szívre és a lélekre. E két szóra, meghatározásra, s kapcsolatukra, jelentéstartalmukra, értelmükre.
Tudod, oh, Szófia, gyakran gondolkodtam azon, hogy az emberek miért keverik gyakran össze a szívet a lélekkel?
De van amikor az értelmet a szívvel, vagy a lélekkel?
De gyakori az is, hogy a szellemet társítják a szívvel, lélekkel, vagy az értelemmel.
Szófia: Ezek a kérdések jók, nekem nagyon figyelemfelkeltőek.
Mester: Folytassátok a kifejtő és értekező beszélgetést.
Vilmos, Oh, Mester, a kifejtés az lesz későbbre adott.
Szófia: Ez még csak a vázlat.
Mester: Oh.
Vilmos: Kedves Szófia, mivel kezdjük, melyikkel? Szereintem legyen páros, tehát értem úgy hogy egy-egy kezdetben az összehasonlítás.
Szófia: Mire gondolsz?
Vilmos: Szerintem, kezdjük el a szív-lélek kapcsolatának, viszonyánakaz elemzését, értelmezését.
Mit gondolsz, oh, Szófia?
Szófia: Szerintem a szív az lélek is, de nem egészében, hiszen a lélek az mindig él, de a szív az egyszer meghal, ezért a kettő együtt sosem lehet örök.
Vilmos: Melyik szívre gondolsz, oh, kedves és szépséges Szófia, hiszen valóságosan kettő vagyon.
Szófia: Mindkét szív meghalhat, tudom, hogy a lelki szívre, s a testi szívre gondolsz.
De a szív egyik értelemben sem lehet a lélek.
Hiszen, amint a Szentírás is mondja, a szívből fakad minden gonosz dolog, gondolat, s ezek lesznek az okai, eredői minden rettenetes tettnek.
De a lélek az nem gonosz, hiszen az Örök Jóból fakad.
De a szív lehet gonosz, s az is, bármelyik, akár az anyagi, akár a lelki,
Hiszen mindkettő tudja, hogy életük nem örök, ezért a lelket, amelynek az élete örök, boldogan rántják vissza, hiszen nekik az káröröm.
Talán akadályozni akarják az életet, talán nem, ez pontosan nem tudott, de arra gondolok, hogy ez nekik lehet életbeli feladat, ez talán nekik szándékosan adatott.
Vilmos: Az anyagi szív az fenntartja a testet, amely hordozza a lelket. Állandóan dolgozik érte.
Szófia: Tehát a testi szív az nem gonosz.
Mester: Szerintem sem, hiszen segíti az életet, fenntartja a testet, dolgozik, sosem pihen, s így a lélek állandóan fejlődhet.
Vilmos: Mester és kedves Szófia, nekem lassan indulnom kell.
A munka vár.
Szófia: Este jöjj.
Mester: Siess.
Vilmos: Kellemes napot!
Szófia: Neked is!
Mester: Legyen jó napod!
Vilmos: oh, Mester, oh Szófia!