View allAll Photos Tagged 87:
Az 1960-as években a Ferencz József és az Erzsébet híd közötti partszakasz környezetében elkülönítették egymástól a hévizes forrásokat, és a termálfürdők ellátására gyógy- és ivóvízként hasznosították őket. Ekkor már csak egyetlen probléma maradt, hogy az értékes hévíz jelentős része ellenőrizetlenül és sok esetben felderítetlenül a Duna vizét gyarapította. Az 1960-as évek közepén a Fővárosi Fürdő Igazgatóság ezeknek a szökevényforrásoknak a hasznosítását az idegenforgalom és a gyógyturizmus kiépítésére igyekezett fordítani, ami hosszú távon is megbízható alapot szolgáltat a termál-, gyógy- és ásványvíz szolgáltatáshoz, felhasználáshoz. A hévizes rendszernek az átfogó kutatása érdekében a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) a Szent Iván barlangban (ismertebb nevein: Szent Gellért – Szent István kápolna, Szikla-kápolna) 1962-ben karsztvíz megfigyelő állomást létesített, és a következő években a szökevényforrásokat fúrásos kútépítésekkel kísérelték meg megelőzni. Ennek a célnak a kivitelezésére épült meg az 1960-1970-es évek között a Gellért, a Rudas és a Rácz fürdőt összekötő, kb. 1600 méteres alagút is, melynek építésében a fürdővel egyetemben rabok is részt vettek. Az alagút vonalvezetése a Duna partjának irányát követi, a talpszintje az átlagos dunai vízszint (+104 m tengerszint feletti) magasságában lett kialakítva. Az alagút nyomvonalmenti hossza 865 méter körüli, az elágazásokkal és bekötő járatokkal együtt kb. 1600 méter. Az elágazások főként a szökevényforrások befogása céljából kerültek megépítésre. Az alagút jobb és bal oldalán összesen 4 üzemelő és 14 megfigyelő kút található, melyek közül a GT-1 és a GT-3-as számú kút szolgálja a Gellért, a Rudas és a Rácz fürdő termálvíz ellátását. A hatalmas búvárszivattyúk pedig óránként 50-60 köbméter vizet pumpálnak a fürdőbe, melyből együttesen akár 1000 litert is ontanak percenként. A vizet először 35-40 °C-ra hűtik, majd így juttatják a medencékbe. Innen az elhasznált termálvíz a Szabadság híd lábánál, egy nagy kifolyón keresztül jut a Dunába. Az alagútból a rakpart felé 10-15 méter hosszú szellőzőnyílások vezetnek, melyeknek nagy részét a melegedni bejáró hajléktalanok és a betenyésző kóbór macskák miatt befalazták.
Amellett, hogy a folyamatos vízhiánnyal küzdő Gellért fürdőnek a biztonságos üzemeltetés érdekében muszáj volt újabb gyógyvízforrásokat találni a Gellért-hegy belsejében, valamint hogy a hegy oldalában és belsejében fakadó többi forrást (pl. Attila, Hungária, Juventus, Árpád, Beatrix, Diana, Hunyadi, Mátyás, Rákóczi, Musztafa, stb.) is bekössék az alagútba, a fürdőalagút megépítésének további okai voltak: benne helyezték el azokat a méteres távhővezetékeket is, amelyekkel a mai nap is fűtik Kelenföldi Erőműből a Várnegyed lakásait és közintézményeit. Továbbá a hidegháború idején (1947-1991) a budapesti óvóhelyépítészetnek a moszkvai példát kellett követnie, hogy négyzetkilométerenként legalább egy komolyabb méretű légópincének kell épülnie a főváros alatt. Ez az alagút elméletileg egy 3000 férőhelyes óvóhelyként szolgált volna egy esetleges NATO bombázás alkalmával, ahol a védelmet lényegében a 235 méter magas hegy biztosította volna, viszont atom- és vegyitámadások ellen nem volt kiképezve. Továbbá egy-egy bombázás alkalmával a Gellért-hegy oldalába kifutó mellékjáratokat csak homokzsákokkal tudták volna betömedékelni. Így végül az alagutat nem rendezték be katasztrófavédelmi célokra. A Székesfőváros Közmunka Tanácsa már az 1920-as évek elején tervbe vette az alagút megépítését a rakpart forgalmának a teher-mentesítése céljából, a villamos vonalát kívánták elhelyezni benne. Ennek az alagútnak lett volna egy felfelé menő ága a Citadellába is, amiben lift közlekedett volna, a Duna irányába néző kis leágazások megnyitásával pedig kávézók és teraszok, de sajnos az anyagi fedezet hiánya miatt mindennek megvalósítása elmaradt. Az alagútban még ma is megvan a keskeny nyomtávú sínpálya egy-két csillével, de mindez az alagút építésekor a hegy belsejének a kitermeléséből maradt fent, komolyabb közlekedésre nem igazán alkalmas. Az alagút talapzatán helyenként pangó és szivárgó víz észlelhető, ami abból ered, hogy a vízelvezető rendszer a nagymértékű karbonát és más ásványi anyag kiválása miatt eltömődött, nem látja el a feladatát.
Day 87 of 365: So, we made a robot tonight. We made a photographer robot. He's not done yet, but this is a start. He'll have a cheap Diana camera around his neck and a flash bulb on top of his head when he's done.
Item Number:1902-87
Document Title:South Park Comm./Plan of Streets/Leading into Stony Island Ave. From the West/ ; Scale 1"=50' [orig]/ 87 [r] /Opp Park- plan [pi]
Project:01902; Jackson Park; South Pk/Washington Pk, see [A -- -- --; Chicago; Illinois; 01 Parks, Parkways & Recreation Areas; 326 PLANS (1880-1911)
Artist/Creator:OO&E, LA / OLMSTED & ELIOT, LA
Location:Olmsted National Historic Site, Brookline, MA
Category:PLAN
Purpose:TOPO (Topographical)
Physical Characteristics:0000014483 14 3/4" x 27 1/2" cyano neg color ink paper
Dates:28-MAY-1895[orig]; 23-MAY-[18]95 [pi], Rec 23-MAY-1895 [v]
Notes:168-87 [v]/ PI CAT = Topo
Please credit: Courtesy of the United States Department of the Interior, National Park Service, Frederick Law Olmsted National Historic Site.
04.20.11 After an11 hour drive and a full day in the car, we made it to Ohio! We held out for dinner so we could eat at a local dinner and escape as much rest stop food as we could. So far the scenery's looking similar, I'm looking forward to heading into Indiana tomorrow.