View allAll Photos Tagged Taar,
A Castello Sforzesco széles kiterjedésű parkban áll. Minden oldalán 200 m hosszú, négyszög alakú középkori téglavár. Magvát az 1300-as évek közepén II. Galeazzo Visconti emeltette. A Visconti ház kihaltával kitört forrongások során részben lerombolták. Végül is az utolsó Visconti condottieréje és veje, Francesco Sforza ült a város nyakára, s a várat rövidesen újraépítette.
A Régi erődöt Korfun a XVI. század derekán a velenceiek építették. Kikötőjében (Mandraki) állomásoztak valamikor a velencei harci gályák. A déli várfalakon belül a dór stílusú Agios Georgios-templom áll. Eredetileg angol helyőrségi kápolna volt.
Kaunos ókori várost a Kr. e. IX. század körül alapították. Korábban mediterrán város volt, jól védhető kikötővel, aminek bejáratát szükség esetén be is lehetett zárni. Az ásatások becslése szerint egy legalább 15 000 személy befogadására alkalmas színház, fürdők, víztárolók, vízvezetékek, szentélyek maradványai találhatók a helyszínen. A környező hegyek számos sziklasír maradványait rejtik.
Az évszázadok során a Dalyan folyó iszapja elvágta a várost a tengertől, így ma néhány kilométerre fekszik a partoktól.
A Kossuth Lajos tér Budapest egyik legnagyobb és egyben legreprezentatívabb tere. Itt áll a magyar állami élet központja az Országház. Steindl Imre tervei szerint neogótikus stílusban épült 1884-1902 között, de belső berendezése csak 1904-re készült el. A tíz udvarra tagozódó hatalmas épülettömbnek 27 kapuja, 29 lépcsőháza van. Külső falait 88 szobor díszíti.
Első ülését a Millennium évében 1896-ban tartotta benne az Országgyűlés.
Eiffel mérnök büszke alkotása az 1889. évi világkiállítás szenzációja volt. 300 méterével az akkori világ legmagasabb építményeként tartották számon. A 7000 tonna összsúlyú torony építése alig több mint 2 évig tartott. A 12000 fémdarabból álló építmény harmadik szintjére 1665 lépcső vezet fel, ahonnan 72 km.-re is el lehet látni.
Párizs katedrálisa a Notre Dame a középkor építőművészetének egyik remeke. Helyén valaha pogány templom állott, majd a IV. században emeltek itt templomot Szent István tiszteletére. A XII. században Maurice de Sully püspök elhatározta, hogy a királyi városhoz méltó katedrálist építtet. Kezdetben a román stílus jegyeit is magán viseli az építkezés, hogy utána a francia gótika remekművévé váljék. A XVII. és XVIII. században jelentős változtatásokat és újításokat végeztek el rajta. 1844-ben határozták el a katedrális restaurálását és eredetivel megegyező visszaállítását.
Az Országház Steindl Imre tervei szerint neogótikus stílusban épült 1884-1902 között, de belső berendezése csak 1904-re készült el. A tíz udvarra tagozódó hatalmas épülettömbnek 27 kapuja, 29 lépcsőháza van. Külső falait 88 szobor díszíti.
Első ülését a Millennium évében 1896-ban tartotta benne az Országgyűlés.
A müncheni Új Városházát Georg Hauberisser 1897-1907 között építette, finoman cizellált neogótikus stílusban, hat belső udvarral. A 85 m magas kilátótoronyban van a híres játékszerkezet. Minden délelőtt 11-kor az egykori landshuti lovagi torna elevenedik fel általa.
Efezosznak sokezeréves messzeségbe visszanyúló történelme során több fényes korszaka volt. Virágzó gazdasága, kereskedelme, kultúrája, szellemi élete messze földön híressé tették. Számos alkotása – épületei, szobrai – az egyetemes emberi kultúra világszerte ismert és becsült értékei közé tartoznak.
A városon végigvezető főútnak a Celsus könyvtártól felfelé, a Magnézia-kapuig tartó szakaszát nevezték Kuretész útnak.
Nyomvonalát még az i.e. III. században alakították ki, majd a későbbiek során többször felújították. Két oldalán a város számos nevezetes építménye sorakozott. Lejtősen emelkedik kelet felé, burkolata nagyrészt kifogástalan állapotban megmaradt.
Locarnot szelíd klímája révén Svájc Nizzájának nevezik. Vonzó üdülőhellyé avatják olaszos belvárosának festői, sikátorszerű utcái, loggiás házai, reneszánsz és barokk templomai, s a mögötte emelkedő hegyoldalakat ellepő szállodák, dús kertű villák, szőlőlugasok, erdők, de mindenekelőtt a pálmás, agavés parti sétányairól és dombjairól nyíló kilátás a Lago Maggiore-ra és a késő tavaszig hósipkás hegyekre.
Hatszáz évig dolgoztak rajta. Hat évszázad építőmesterei - az égbe törő francia és német gótika művészei és a tágabb térhtásokra törő olaszok - töprengtek azon, miként alakuljanak formái. Rajta hagyta nyomait a reneszánsz és a barokk is. Ez a sokfajta stílustörekvés leolvasható a főhomlokzatról, melyet Napóleon idején fejeztek be.
Kétezer szobor! A fiatornyok tetején, a pilléreken, a kúszóleveles támasztó íveken, az ereszcsatornák nyílásainál és a csipkésen csúcsíves párkányzatokon - mindenütt szobor, minden korszakból; a gótika ördög- és állatfejei, vízköpő szörnyei, oszlopszentek, kifacsart tagú barokk alkotások, a pillérek terhét nyögve tartó kariatidák. Mindez a márvány fehérlő, az időtől elefántcsontszínűre patinásodott tompa csillogásában, ezernyi tűként fúródva az ég kékjébe, csúcsok és csipkézetek ágas-bogas - és mégis olyan organikus rengetegében. Az összbenyomás izgatóan lenyűgöző.
Az Orloj a Városháza tornyának világhírű látványossága. A kutatások szerint az Orlojt első alakjában a koppenhágai Miklós néven ismert mester készítette 1410-ben. Három önálló részből áll: bábjáték, szférakör és naptár. Kerete dús, változatos gótikus kődíszítmény.
Versailles a Napkirály és utódainak életében, egészen a forradalomig, a világhatalom francia királyság híres központja volt. A XVII. században még jelentéktelen falucska, XIII. Lajos még itt vadászgat, és kis vadászházat építtet magának. Az utód a Napkirály elhatározta, hogy nagy parkot képeztet ki és olyan palotát építtet, amely méltó a maga s országa hatalmához. 1661-ben teszik le az alapkövet. Több mint 30 000 munkás dolgozik a roppant vállalkozáson, 6000 lovat fognak be a szekerek elé. 1671-ben királyi rendelettel megalapítják a kastély körüli településen Versailles városát.
A Napkirály idejében 1400 szökőkút volt a parkban, a kertészek százai évente 150 000 virágot ültettek el. A kastély lakóinak száma mindig 1000 körül mozgott. Ennyi főnemessel, apróddal, udvarhölggyel vetették körül magukat a trónon levők. Mintegy 10.000 szolga, szakács, lovász, takarító, kertész, lakáj, stb. állt a szolgálatukra.
A Halászbástya a Mátyás-templom mögötti, középkori bástyákkal megerősített várfal helyére 1899-1905 között épült, Schulek Frigyes tervei szerint neoromán stílusban. A középkorban a Mátyás-templom melletti területen volt a halpiac, és az ezt határoló erődszakaszt a halászok céhe védte. A mai Halászbástyának természetesen már semmi védelmi szerepe nem volt. A terület lezárására, a Vízivárosból felvezető lépcső díszítésére látványos kilátóterasz épült.
A Régi erődöt Korfun a XVI. század derekán a velenceiek építették. Kikötőjében (Mandraki) állomásoztak valamikor a velencei harci gályák. A déli várfalakon belül a dór stílusú Agios Georgios-templom áll. Eredetileg angol helyőrségi kápolna volt.
A Meteorák keletkezése geológiai szempontból érdekes. 50 millió évvel ezelőtt Thesszália mai területét tenger borította. Több közeli folyó hatalmas deltatorkolatot alakított ki, és az ásványokat tartalmazó hordalékkúpok hatalmas oszlopokká keményedtek. A tenger visszahúzódásával szárazföldi látványosságként maradtak az utókorra a Meteorák.
Az első remeték a XI-XII. századi Bizánc belső zavarai elől menekültek Thesszáliába, és vették be magukat a lakatlan vidékre. Nikosz atya a törökök elől menekülve 1367-ben alapította az első szerzetesi közösséget fenn az egyik sziklacsúcson. A XV. századra már 25 megerősödött közösség létezett a különböző csúcsokon, hála a fejedelmek kegyének és adományok révén szerzett birtokoknak.
Szent István-bazilika, Budapest legnagyobb egyházi épülete, 1851-1905 között épült Hild József, majd halála után Ybl Miklós vezetése alatt. A 86x55 m alapterületű , 96 m kupolamagasságú templom díszítésén a XIX. századvég és századforduló számos kitűnő művésze dolgozott. Külső díszítésében és belterében emléket állítottak az apostoloknak, evangélistáknak, magyar szenteknek, középkori egyházatyáknak...
Az Achilleion, a tragikus sorsú Erzsébet osztrák császárné Korfu szigeti nyári üdülője volt. A villát 1890-ben építtette I. Ferenc József császár felesége. A császárné nyilván rajongva szerette Achilleuszt, Homérosz nagy hősét. Ezt nem csak a villa neve árulja el, hanem a hérosznak állított két szobor és az őt ábrázoló grandiózus freskó. A villa kertjét még sok más szobor is díszíti. Halála után, 1907-ben a villa II. Vilmos német császár tulajdonába került. Egyik Achilleuszt ábrázoló teátrális szobor talapzatára II. Vilmos császár a következőt vésette: „A legnagyobb görögnek a legnagyobb némettől.”
A Néprajzi Múzeum épülete a volt királyi Kúria négy utcára néző, díszes palotáját Hauszmann Alajos tervei szerint építették 1893-1896-ban. Főhomlokzata igen gazdag tagolású. Hatoszlopos középrizalitját timpanon zárja le, mely fölé még egy attika emelkedik. Ezen egy hármas fogaton az Igazság istennőjének szobra áll.
A veronai Dóm homlokzata a XII. századból maradt ránk, magát a templomot a XIV. században csúcsíves stílusban, magas tornyát a reneszánszban alakították át. Pompás román plasztikákkal díszített portáljának kiugró oszlopait griffmadarak tartják; mögöttük Nagy Károly udvarának két legendás alakját, a kürtjéről híres Rolandot és Olivért örökítette meg a kőfaragó (1139). A bal oldali első káplona oltárán Tiziano: Mária mennybemenetele látható.
A Szt. Lőrinc–templom egy korábbi lovagi templom volt, melyet Lorenzo Gafa 1691-ben újjáépített. A védtelen vízparti templom szerencséjének köszönhetően, csak a kupoláját vesztette el a II. Világháború erőteljes bombázásai alatt.
A márvány beltér mellékkápolnákkal és olyan szenteket bemutató festményekkel büszkélkedhet, mint Mattia Preti Mártírsága. A lovagok értékes tárgyakat hoztak Rodoszról, melyek a templom mögötti múzeumban láthatók, mint La Vallette nagymester 1565-ös ostrom utáni ünnepségen viselt kalapja és kardja.
Párizs katedrálisa a Notre Dame a középkor építőművészetének egyik remeke. Helyén valaha pogány templom állott, majd a IV. században emeltek itt templomot Szent István tiszteletére. A XII. században Maurice de Sully püspök elhatározta, hogy a királyi városhoz méltó katedrálist építtet. Kezdetben a román stílus jegyeit is magán viseli az építkezés, hogy utána a francia gótika remekművévé váljék. A XVII. és XVIII. században jelentős változtatásokat és újításokat végeztek el rajta. 1844-ben határozták el a katedrális restaurálását és eredetivel megegyező visszaállítását.
Magyarország legnagyobb jelentőségű tudományos gyűjteményének otthonát, a Magyar Nemzeti Múzeumot, 1837-1847 között építette Pollack Mihály. Az ország első múzemának alapját gróf Széchényi Ferenc vetette meg 1802-ben, amikor könyvtárát, érem- és műtárgy gyűjteményét a nemzetnek ajándékozta. A múzeum megszervezése1808-ban kezdődött. A számos adomány és vásárlás révén gazdaggá vált anyag sürgetővé tette egy megfelelő nagyságú, reprezentatív palota építését. Kivitelezését József nádor is támogatta.
A nyolc korinthoszi oszlopos előcsarnokhoz széles lépcsőfeljáró vezet. A timpanon szoborcsoportját Raffaello Monti milánói szobrász modellje alapján öntötték. Középen Pannónia ülő alakját látjuk, pajzsán a magyar címerrel, kétoldalt pedig a Tudományt és Művészetet jelképező csoportokat.
A Halászbástya a Mátyás-templom mögötti, középkori bástyákkal megerősített várfal helyére 1899-1905 között épült, Schulek Frigyes tervei szerint neoromán stílusban. A középkorban a Mátyás-templom melletti területen volt a halpiac, és az ezt határoló erődszakaszt a halászok céhe védte. A mai Halászbástyának természetesen már semmi védelmi szerepe nem volt. A terület lezárására, a Vízivárosból felvezető lépcső díszítésére látványos kilátóterasz épült.
Szent István bronz lovasszobrát Strobl Alajos készítette. Ugyancsak tőle származik a talapzatot díszítő négy fehérmárvány dombormű, mely Szent István uralkodásának jelentős mozzanatait ábrázolja. Magát az oszlopokkal, oroszlánokkal díszített, neoromán stílusú mészkő talapzatot Schulek Frigyes tervezte. Az emlékművet 1906-ban leplezték le.