József gróf Majláth Székhélyi (1737-1810) 1776 to 1783, Guverner of Rijeka 9025 MuzPomRijeka Pomorski i povijesni muzej Hrvatskog primorja Rijeka Maritime and History Museum of the Hrvatsko-primorje Region
József gróf Majláth Székhélyi (Nagyszombat 1737- Nuštar Nustár (Szerém vármegye), 17.XII.1810.) - 1776 to 1783, Guverner of Rijeka - 9025 MuzPomRijeka Pomorski i povijesni muzej Hrvatskog primorja Rijeka Maritime and History Museum of the Hrvatsko-primorje Region
----------------------------------
Gróf székhelyi Majláth József (helyenként Mailáth) (Nagyszombat, 1737. – Nustár (Szerém vármegye), 1810. december 17.) államminiszter, kormányzó, főispán.
A nemesi származású Majláth család sarja. Majláth József (1703-1757), septemvir és Lőrinczy Kata (1708-1791) fia volt. Fivére, székhelyi Mailáth György (1752-1821), királyi személynök és a királyi ítélőtábla elnöke volt. Majláth József, 1754-ben volt másodéves bölcselethallgató és a Szent Adalbert szeminárium konviktora. Tanulmányai végeztével Hont megyében kezdte hivatali pályáját, ahol jegyző, majd alispán és országgyűlési követ volt. 1767-ben kamarai tanácsosnak hívta föl Mária Terézia királynő Bécsbe. 1776-ban Fiume kormányzója, innét Szerém vármegye főispánja lett. 1783-ban II. József a magyar udvari kamara alelnökévé és 1784. október 25-én Borsod vármegye főispánjává nevezte ki, ezt a tisztséget 1785. március 15-ig, majd újból 1787. november 19. és 1809 decembere között viselte. 1785. május 9-én grófi címet kapott (amit az uralkodó 1794-ben és 1808-ban utódaira is kiterjesztett). Ezután királyi biztos, majd főispán Pest megyében; magyar királyi udvari alkancellár és Magyarország főkamarása lett. 1786-ban a bécsi udvari kamara alelnöke, 1794-ben császári és királyi udvari biztos és galíciai helyettes kormányzó; ahonnan azonban már 1795-ben a magyar királyi tárnokmesteri méltóságot nyerte el, a magyar királyi helytartótanácsnál és a hétszemélyes táblánál való működési körrel. 1797-ben Galícia királyi udvari kancellárjává nevezték ki; hogy jövőbeni működési terét megismerje, beutazta Galícia és Bukovina minden részét. 1801-ben I. Ferenc király hasonló minőségben Velencébe küldte és az ottani udvari kancellária elnökévé tette. 1802-ben államminiszter lett. 1806-ban hivatalkezdetének 50 éves jubileumára a Szent István-rend nagy keresztjét kapta. Még 1809-ig szolgált, amikor is erejét gyengülni érezte és nyugalomba vonult.
-------------------------------------------
1776. godine središnja vlast u Beču u Rijeci je osnovala Gubernij kao tijelo svoje politike kada Grof Josip Majlath (Majláth de Szekely József), postaje riječki guverner i veliki župan Severinske županije, nakon što je ukinuta Primorska trgovačka pokrajina i Rijeka vraćena u hrvatski državni teritorij.
József gróf Majláth Székhélyi (1737-1810) 1776 to 1783, Guverner of Rijeka 9025 MuzPomRijeka Pomorski i povijesni muzej Hrvatskog primorja Rijeka Maritime and History Museum of the Hrvatsko-primorje Region
József gróf Majláth Székhélyi (Nagyszombat 1737- Nuštar Nustár (Szerém vármegye), 17.XII.1810.) - 1776 to 1783, Guverner of Rijeka - 9025 MuzPomRijeka Pomorski i povijesni muzej Hrvatskog primorja Rijeka Maritime and History Museum of the Hrvatsko-primorje Region
----------------------------------
Gróf székhelyi Majláth József (helyenként Mailáth) (Nagyszombat, 1737. – Nustár (Szerém vármegye), 1810. december 17.) államminiszter, kormányzó, főispán.
A nemesi származású Majláth család sarja. Majláth József (1703-1757), septemvir és Lőrinczy Kata (1708-1791) fia volt. Fivére, székhelyi Mailáth György (1752-1821), királyi személynök és a királyi ítélőtábla elnöke volt. Majláth József, 1754-ben volt másodéves bölcselethallgató és a Szent Adalbert szeminárium konviktora. Tanulmányai végeztével Hont megyében kezdte hivatali pályáját, ahol jegyző, majd alispán és országgyűlési követ volt. 1767-ben kamarai tanácsosnak hívta föl Mária Terézia királynő Bécsbe. 1776-ban Fiume kormányzója, innét Szerém vármegye főispánja lett. 1783-ban II. József a magyar udvari kamara alelnökévé és 1784. október 25-én Borsod vármegye főispánjává nevezte ki, ezt a tisztséget 1785. március 15-ig, majd újból 1787. november 19. és 1809 decembere között viselte. 1785. május 9-én grófi címet kapott (amit az uralkodó 1794-ben és 1808-ban utódaira is kiterjesztett). Ezután királyi biztos, majd főispán Pest megyében; magyar királyi udvari alkancellár és Magyarország főkamarása lett. 1786-ban a bécsi udvari kamara alelnöke, 1794-ben császári és királyi udvari biztos és galíciai helyettes kormányzó; ahonnan azonban már 1795-ben a magyar királyi tárnokmesteri méltóságot nyerte el, a magyar királyi helytartótanácsnál és a hétszemélyes táblánál való működési körrel. 1797-ben Galícia királyi udvari kancellárjává nevezték ki; hogy jövőbeni működési terét megismerje, beutazta Galícia és Bukovina minden részét. 1801-ben I. Ferenc király hasonló minőségben Velencébe küldte és az ottani udvari kancellária elnökévé tette. 1802-ben államminiszter lett. 1806-ban hivatalkezdetének 50 éves jubileumára a Szent István-rend nagy keresztjét kapta. Még 1809-ig szolgált, amikor is erejét gyengülni érezte és nyugalomba vonult.
-------------------------------------------
1776. godine središnja vlast u Beču u Rijeci je osnovala Gubernij kao tijelo svoje politike kada Grof Josip Majlath (Majláth de Szekely József), postaje riječki guverner i veliki župan Severinske županije, nakon što je ukinuta Primorska trgovačka pokrajina i Rijeka vraćena u hrvatski državni teritorij.