Hmvhely_KovácsFerenc_152
Pásztor János Korsós lány (vízmerítő) című szobra a Kossuth téren Hódmezővásárhelyen, a 20. század elején.
Régi képeslapok Kovács Ferenc gyűjteményéből, a 20. század első feléből.
Post cards from Hodmezovasarhely, Hungary, from the first half of the 20th century.
A sokasodó vásárhelyi ártézi kutak egyikét a századfordulón a Kossuth téren, a Fekete Sashoz közel, a Zrínyi utca torkolatában fúrták. A város vezetői érezték, hogy a főtéren levő kút a szokásostól eltérő kiképzést igényel. Ezért megfelelő kútfő, medence és szobor megtervezésével, illetve elkészítésével bízták meg Pásztor Jánost, aki 1908-ban jelentette a tanácsnak, hogy a szobor elkészült, és még ez évben felállításra is került. A szobor eredetileg nem a jelenlegi helyén, hanem ettől mintegy 10 m-re keletre állott, nagy, ovális medence fölött forrástéglákból kiképzett kb. 2 m magas talapzaton. A forrástéglák közéből buggyant elő a víz. E mellett eredetileg két kantával állt a fiatal leányalak. A szobor körül nyomban a leleplezés után élénk vita alakult ki. A Vásárhelyi Reggeli Újságban nem kisebb művész, mint Rudnay Gyula védte meg a szobrot, kiállt a szobor kvalitásai mellett. A Vízmerítőt a Kossuth tér 1950-ben végrehajtott átrendezése alkalmából, a közúti forgalom szabályozása miatt hátrább helyezték. Az új talpazat megtervezésével Kamotsay István fiatal szobrászművészt bízták meg, aki a munka elvégzésébe mesterét, Medgyessy Ferencet is bevonta. Négyzetes hasáb talapzat tetején áll, most már csak egy korsóval karján a női alak. A korsó alatt szabálytalan, kissé sziklára is emlékeztető formációban kiképzett posztamentum, melyen az álló alak a térdét is megtámasztja. A talapzat négy, kisméretű, vízköpő szerepét betöltő kos fejét Medgyessy Ferenc mintázta. Korábbi elhelyezésével szemben a kút és a szobor vesztett monumentális összhatásából, hangsúlyosságából, ugyanakkor a mérleg nyelvét az esztétikai, minőségbeli nyereség oldalára billenti az így nyert egyszerűség, formai rend és tisztaság. Szobrászilag Pásztor a lányalak teltségét, egészségét, fiatalságát lágy, egybefogó felületi mintázással fejezte ki. A bő ruházat jól takarja, és érzékiség nélkül foglalja egybe a test formáit. A parasztlány nyugalmas, kissé elengedett tartása, derűs arca kifejezésre juttatják, hogy az egész napos munka közben a vízmerítés percei a pihenés, a kikapcsolódás kellemes időtöltését jelentették. Végül egy mondat arról is, hogy a szobor az évtizedek során a népnyelvben számos nevet kapott: Vízhordó, Korsós lány, Rézlány, sőt a népi humor 'szűzlány'-ként is emlegette.
Hmvhely_KovácsFerenc_152
Pásztor János Korsós lány (vízmerítő) című szobra a Kossuth téren Hódmezővásárhelyen, a 20. század elején.
Régi képeslapok Kovács Ferenc gyűjteményéből, a 20. század első feléből.
Post cards from Hodmezovasarhely, Hungary, from the first half of the 20th century.
A sokasodó vásárhelyi ártézi kutak egyikét a századfordulón a Kossuth téren, a Fekete Sashoz közel, a Zrínyi utca torkolatában fúrták. A város vezetői érezték, hogy a főtéren levő kút a szokásostól eltérő kiképzést igényel. Ezért megfelelő kútfő, medence és szobor megtervezésével, illetve elkészítésével bízták meg Pásztor Jánost, aki 1908-ban jelentette a tanácsnak, hogy a szobor elkészült, és még ez évben felállításra is került. A szobor eredetileg nem a jelenlegi helyén, hanem ettől mintegy 10 m-re keletre állott, nagy, ovális medence fölött forrástéglákból kiképzett kb. 2 m magas talapzaton. A forrástéglák közéből buggyant elő a víz. E mellett eredetileg két kantával állt a fiatal leányalak. A szobor körül nyomban a leleplezés után élénk vita alakult ki. A Vásárhelyi Reggeli Újságban nem kisebb művész, mint Rudnay Gyula védte meg a szobrot, kiállt a szobor kvalitásai mellett. A Vízmerítőt a Kossuth tér 1950-ben végrehajtott átrendezése alkalmából, a közúti forgalom szabályozása miatt hátrább helyezték. Az új talpazat megtervezésével Kamotsay István fiatal szobrászművészt bízták meg, aki a munka elvégzésébe mesterét, Medgyessy Ferencet is bevonta. Négyzetes hasáb talapzat tetején áll, most már csak egy korsóval karján a női alak. A korsó alatt szabálytalan, kissé sziklára is emlékeztető formációban kiképzett posztamentum, melyen az álló alak a térdét is megtámasztja. A talapzat négy, kisméretű, vízköpő szerepét betöltő kos fejét Medgyessy Ferenc mintázta. Korábbi elhelyezésével szemben a kút és a szobor vesztett monumentális összhatásából, hangsúlyosságából, ugyanakkor a mérleg nyelvét az esztétikai, minőségbeli nyereség oldalára billenti az így nyert egyszerűség, formai rend és tisztaság. Szobrászilag Pásztor a lányalak teltségét, egészségét, fiatalságát lágy, egybefogó felületi mintázással fejezte ki. A bő ruházat jól takarja, és érzékiség nélkül foglalja egybe a test formáit. A parasztlány nyugalmas, kissé elengedett tartása, derűs arca kifejezésre juttatják, hogy az egész napos munka közben a vízmerítés percei a pihenés, a kikapcsolódás kellemes időtöltését jelentették. Végül egy mondat arról is, hogy a szobor az évtizedek során a népnyelvben számos nevet kapott: Vízhordó, Korsós lány, Rézlány, sőt a népi humor 'szűzlány'-ként is emlegette.