fotobarat5
Miskolczi úrfi
számomra sajnos ismeretlen fiatalúr vizitkártyája
Verso
SZINAY ÉS TÁRSA
MISKOLCZON
A
MEGYEHÁZ
át ellenében
***
Szakács Margit adatai szerint:
Szinay István - Miskolc (Megyeház átellenében) - /1877-1898/
Szinay és Társa - Miskolc (Megyeház közelében) - /1870-1880/
[egyes adatok szerint és Gabi Szinay képeit nézve azt gondolom, hogy már a 60as években is létezett ez a műterem...???]
***
Mikolci fotós ereklyék
www.cameramuseum.hu/fenykepek/fotos-ereklyek/hol-dolgozta...
www.cameramuseum.hu/fenykepek/fotos-ereklyek/miskolci-fot...
Fényképes kiadványok Miskolcról
"Miskolcon az 1860-as években Szinay István készített képes albumokat, beragasztott eredeti fényképekkel Várostörténeti szempontból az 1878-a nagy árvíz rombolásáról szerkesztett albumja az érdekes azért is, mert a fényképezés őskorából alig ismerünk városképeket. Kedvező helyzetet teremtett az a körülmény, hogy Szinay műhelye egy udvarban volt a Szigethy-féle nyomdával. Később Zitkovszky Béla is ilyen lehetőséget tudott kihasználni, lévén szomszédos a Wesselényi és Gedeon nyomdával."
bela.tarczai.hu/publikaciok/fenykep-es-tortenelem/fenykep...
[érdekes, hogy itt már a 60as évektől számítják működését!!!???]
Miskolc fotótopográfiája
bela.tarczai.hu/publikaciok/fenykep-es-tortenelem/a-misko...
Mikolci gyásza emlékköny
www.axioart.com/index.php?op=live_item&id=14186
"1878. augusztus 30-án a Dunántúl felől nagy esők, zivatarok érték el Észak-Magyarországot. Először Eger, Óhuta, majd Diósgyőr és Miskolc következett, ahonnan Tállya, Golop és Mád felé vonult a vihar. Mivel a felhőszakadás egyszerre nagy területet érintett, a Bükk hegységből lezúduló víz úgy felduzzasztotta a Szinva és a Pece patakokat, hogy azok másnap, augusztus 31-én hajnalban medrükből kilépve álmukból riasztották a polgárokat és elpusztították Miskolc belvárosának nagy részét. A víztömeg meg-megakadt az útjába kerülő hidakban, malomgátakban, házakban és magával sodorta őket, nagy mennyiségű hordalékot felhalmozva a hidak környékén és a zsilipeknél. A belvárosban percenként fél métert emelkedett az áradás, így a menekülés szinte lehetetlen volt. A város egyes részein 4–6 méter magasan állt a víz.
Csak Miskolcon 2182 ház dőlt össze, a város épületeinek a fele károsodott és 277 ember halt meg, de a környékbeli településekkel együtt számítva az áldozatok száma elérte a 400 főt. Óhután például, ahol majdnem ugyanakkor állt el az eső, mint Miskolcon, 73 ház pusztult el. A miskolci kár 1 739 771 forintra rúgott.
Az árvíz kialakulásában döntő szerepe volt annak, hogy a városon keresztülfolyó patakok fölött malomgátak, ólak, istállók, szemétdombok íveltek át, ami beszűkítette a víz mozgásterét és lelassította a megemelkedett ár mozgását, lehetőséget adva nagyobb víztömeg felduzzadására.
Árvízi szintjelző a Miskolci Nemzeti Színház falán
Az áradás utóéletének sajnálatos adata, hogy Miskolcnak gyakorlatilag egyedül, saját erőből kellett újjáépítenie belvárosát. A pontosan 40 évvel azelőtti, 1838-as pesti, majd az egy évre rá, az 1879-es szegedi árvizek is óriásiak voltak, a dél-alföldi város lényegében megsemmisült, de az okozott károkat országos összefogással, több jótékony akcióval gyűjtött pénzből viszonylag gyorsan sikerült helyrehozni és kialakítani az új városképet. Ez Miskolcnak nem adatott meg. Bár az itteni áldozatok száma meghaladta a szegedi és pesti áldozatok együttes számát is, a városvezetés nem tudta elérni, hogy ahhoz hasonló segítséget kapjon. A gyorsan jött és gyorsan elvonult árvíz emlékét elnyomta a Miskolcnál akkor sokkal jelentősebb városokat hosszan fenyegető árvízveszély híre, így a károk helyreállítása nem vált országos érdekké.
Az árvízről Soltész Nagy Kálmán polgármester számolt be nyomtatásban is megjelent kiadványban („Miskolcz gyásza, 1878. augusztus 31.”), amelyhez Szinay István tíz fotója adta az illusztrációt"
hu.wikipedia.org/wiki/1878-as_miskolci_%C3%A1rv%C3%ADz
www.minap.hu/archiv/minap200502.pdf
Szinay és Társa fotók utáni metszetek a VU-ban
epa.oszk.hu/00000/00030/01281/pdf/01281.pdf
"Fridrich János (1874.szept. 7. Edelény - 1959.máj. 16. Szentes): fényképész. - A mesterséget Miskolcon, Szinay István műtermében sajátította el (1890-1895). "
Miskolczi úrfi
számomra sajnos ismeretlen fiatalúr vizitkártyája
Verso
SZINAY ÉS TÁRSA
MISKOLCZON
A
MEGYEHÁZ
át ellenében
***
Szakács Margit adatai szerint:
Szinay István - Miskolc (Megyeház átellenében) - /1877-1898/
Szinay és Társa - Miskolc (Megyeház közelében) - /1870-1880/
[egyes adatok szerint és Gabi Szinay képeit nézve azt gondolom, hogy már a 60as években is létezett ez a műterem...???]
***
Mikolci fotós ereklyék
www.cameramuseum.hu/fenykepek/fotos-ereklyek/hol-dolgozta...
www.cameramuseum.hu/fenykepek/fotos-ereklyek/miskolci-fot...
Fényképes kiadványok Miskolcról
"Miskolcon az 1860-as években Szinay István készített képes albumokat, beragasztott eredeti fényképekkel Várostörténeti szempontból az 1878-a nagy árvíz rombolásáról szerkesztett albumja az érdekes azért is, mert a fényképezés őskorából alig ismerünk városképeket. Kedvező helyzetet teremtett az a körülmény, hogy Szinay műhelye egy udvarban volt a Szigethy-féle nyomdával. Később Zitkovszky Béla is ilyen lehetőséget tudott kihasználni, lévén szomszédos a Wesselényi és Gedeon nyomdával."
bela.tarczai.hu/publikaciok/fenykep-es-tortenelem/fenykep...
[érdekes, hogy itt már a 60as évektől számítják működését!!!???]
Miskolc fotótopográfiája
bela.tarczai.hu/publikaciok/fenykep-es-tortenelem/a-misko...
Mikolci gyásza emlékköny
www.axioart.com/index.php?op=live_item&id=14186
"1878. augusztus 30-án a Dunántúl felől nagy esők, zivatarok érték el Észak-Magyarországot. Először Eger, Óhuta, majd Diósgyőr és Miskolc következett, ahonnan Tállya, Golop és Mád felé vonult a vihar. Mivel a felhőszakadás egyszerre nagy területet érintett, a Bükk hegységből lezúduló víz úgy felduzzasztotta a Szinva és a Pece patakokat, hogy azok másnap, augusztus 31-én hajnalban medrükből kilépve álmukból riasztották a polgárokat és elpusztították Miskolc belvárosának nagy részét. A víztömeg meg-megakadt az útjába kerülő hidakban, malomgátakban, házakban és magával sodorta őket, nagy mennyiségű hordalékot felhalmozva a hidak környékén és a zsilipeknél. A belvárosban percenként fél métert emelkedett az áradás, így a menekülés szinte lehetetlen volt. A város egyes részein 4–6 méter magasan állt a víz.
Csak Miskolcon 2182 ház dőlt össze, a város épületeinek a fele károsodott és 277 ember halt meg, de a környékbeli településekkel együtt számítva az áldozatok száma elérte a 400 főt. Óhután például, ahol majdnem ugyanakkor állt el az eső, mint Miskolcon, 73 ház pusztult el. A miskolci kár 1 739 771 forintra rúgott.
Az árvíz kialakulásában döntő szerepe volt annak, hogy a városon keresztülfolyó patakok fölött malomgátak, ólak, istállók, szemétdombok íveltek át, ami beszűkítette a víz mozgásterét és lelassította a megemelkedett ár mozgását, lehetőséget adva nagyobb víztömeg felduzzadására.
Árvízi szintjelző a Miskolci Nemzeti Színház falán
Az áradás utóéletének sajnálatos adata, hogy Miskolcnak gyakorlatilag egyedül, saját erőből kellett újjáépítenie belvárosát. A pontosan 40 évvel azelőtti, 1838-as pesti, majd az egy évre rá, az 1879-es szegedi árvizek is óriásiak voltak, a dél-alföldi város lényegében megsemmisült, de az okozott károkat országos összefogással, több jótékony akcióval gyűjtött pénzből viszonylag gyorsan sikerült helyrehozni és kialakítani az új városképet. Ez Miskolcnak nem adatott meg. Bár az itteni áldozatok száma meghaladta a szegedi és pesti áldozatok együttes számát is, a városvezetés nem tudta elérni, hogy ahhoz hasonló segítséget kapjon. A gyorsan jött és gyorsan elvonult árvíz emlékét elnyomta a Miskolcnál akkor sokkal jelentősebb városokat hosszan fenyegető árvízveszély híre, így a károk helyreállítása nem vált országos érdekké.
Az árvízről Soltész Nagy Kálmán polgármester számolt be nyomtatásban is megjelent kiadványban („Miskolcz gyásza, 1878. augusztus 31.”), amelyhez Szinay István tíz fotója adta az illusztrációt"
hu.wikipedia.org/wiki/1878-as_miskolci_%C3%A1rv%C3%ADz
www.minap.hu/archiv/minap200502.pdf
Szinay és Társa fotók utáni metszetek a VU-ban
epa.oszk.hu/00000/00030/01281/pdf/01281.pdf
"Fridrich János (1874.szept. 7. Edelény - 1959.máj. 16. Szentes): fényképész. - A mesterséget Miskolcon, Szinay István műtermében sajátította el (1890-1895). "