polacsek.gergo
M101 - Szélkerék galaxis
A Messier 101 (más néven M101, NGC 5457 vagy Szélkerék-galaxis) egy spirálgalaxis a Nagy Medve csillagképben (Ursa Major).
Felfedezése:
Az M101 galaxist Pierre Méchain fedezte fel 1781. március 27-én, majd értesítette erről Charles Messier-t, aki katalogizálta. Ez volt az egyik utolsó objektum, amit maga Messier adott a katalógushoz.
Tudományos adatok:
Az M101 a legalább kilenc galaxisból álló M101 galaxiscsoport legfényesebb tagja. Egyike azon 18 galaxisnak, amiket a Hubble űrtávcső kulcsfontosságú projektjének keretében figyeltek meg; ennek célja a Hubble-állandó 10% hibahatáron belüli meghatározása volt. A Földtől közel 21 millió fényévre található ez a galaxis és 85.000 fényév sugarú, tehát egy hatalmas galaxisról beszélünk. Több mint 1 billió csillag található benne.
Megfigyelési lehetőség:
Magyarországról nézve cirkumpoláris, egész évben megfigyelhető. A legkedvezőbb (horizonttól legtávolabbi) láthatósága áprilisban esedékes, amikor az esti órákban magasan, a zenittől csak néhány fokra delel. A Göncölszekér rúdjától (Nagy Medve farkától) északra található, a Dzéta és Éta Ursae Majoris csillagokkal nagyjából egyenlő oldalú háromszöget zár be. Szabad szemmel gyakorlatilag nem látszik, de már egy binokulárral is felkereshető. Ne számítsunk olyan látványra, mint amilyet a Hubble űrtávcső tud nyújtani. Kis átmérőjű távcsővel vizuálisan a 22 ívperces galaxisnak csak a középső, legfényesebb része látszik. Sötét, holdtalan ég alatt 10 centis műszer már megmutatja a fényesebb, külön NGC-jelzéssel ellátott csomóit a korongján, ezek csak nagyobb (>250 mm) műszerekben rajzolják ki a spirálkarokat. Viszonylag nagy mérete miatt kis nagyítással tanulmányozható leginkább. Lapjával felénk forduló spirálgalaxis, ezért felületi fényessége alacsony (az összfényesség nagyobb területen oszlik el, mintha élével fordulna felénk). A fényszennyezett égen könnyen elveszik. Számos halványabb galaxis található környezetében, ezek együtt alkotják az M101 csoportot, amely a Virgo-szuperhalmaz része. A szomszédos galaxiscsoportok az M51 és az M102.
Ami igazán érdekes a mostani felvételen, hogy 2023. május 19.-én fedezték fel az SN2023ixf jelű II típusú szupernóva robbanást. Ezzel együtt eddig összesen 5 szupernóva robbanást figyeltek meg a galaxisban az elmúlt 114 évben. A robbanás a galaxis északi pontján az egyik spirálkar felénél látható és egy fényes pontpénteken jelenik meg a képen. Maga a robbanás olyan fényes, hogy túlragyogta a galaxis össz fényét is. Pár hétig volt csupán megfigyelhető. A kép a robbanás felfedezésének másnapján készült.
A kép Szolnokon készült a TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgálóban 2023.05.20.-án.
Mechanika: Sky-Watcher EQ-6 PRO
Fényképező: Sony A7iii
Távcső: Sky-Watcher Evostar 72ED DS-Pro apo refraktor
56x30s (28 perc) + korrekciós képek
M101 - Szélkerék galaxis
A Messier 101 (más néven M101, NGC 5457 vagy Szélkerék-galaxis) egy spirálgalaxis a Nagy Medve csillagképben (Ursa Major).
Felfedezése:
Az M101 galaxist Pierre Méchain fedezte fel 1781. március 27-én, majd értesítette erről Charles Messier-t, aki katalogizálta. Ez volt az egyik utolsó objektum, amit maga Messier adott a katalógushoz.
Tudományos adatok:
Az M101 a legalább kilenc galaxisból álló M101 galaxiscsoport legfényesebb tagja. Egyike azon 18 galaxisnak, amiket a Hubble űrtávcső kulcsfontosságú projektjének keretében figyeltek meg; ennek célja a Hubble-állandó 10% hibahatáron belüli meghatározása volt. A Földtől közel 21 millió fényévre található ez a galaxis és 85.000 fényév sugarú, tehát egy hatalmas galaxisról beszélünk. Több mint 1 billió csillag található benne.
Megfigyelési lehetőség:
Magyarországról nézve cirkumpoláris, egész évben megfigyelhető. A legkedvezőbb (horizonttól legtávolabbi) láthatósága áprilisban esedékes, amikor az esti órákban magasan, a zenittől csak néhány fokra delel. A Göncölszekér rúdjától (Nagy Medve farkától) északra található, a Dzéta és Éta Ursae Majoris csillagokkal nagyjából egyenlő oldalú háromszöget zár be. Szabad szemmel gyakorlatilag nem látszik, de már egy binokulárral is felkereshető. Ne számítsunk olyan látványra, mint amilyet a Hubble űrtávcső tud nyújtani. Kis átmérőjű távcsővel vizuálisan a 22 ívperces galaxisnak csak a középső, legfényesebb része látszik. Sötét, holdtalan ég alatt 10 centis műszer már megmutatja a fényesebb, külön NGC-jelzéssel ellátott csomóit a korongján, ezek csak nagyobb (>250 mm) műszerekben rajzolják ki a spirálkarokat. Viszonylag nagy mérete miatt kis nagyítással tanulmányozható leginkább. Lapjával felénk forduló spirálgalaxis, ezért felületi fényessége alacsony (az összfényesség nagyobb területen oszlik el, mintha élével fordulna felénk). A fényszennyezett égen könnyen elveszik. Számos halványabb galaxis található környezetében, ezek együtt alkotják az M101 csoportot, amely a Virgo-szuperhalmaz része. A szomszédos galaxiscsoportok az M51 és az M102.
Ami igazán érdekes a mostani felvételen, hogy 2023. május 19.-én fedezték fel az SN2023ixf jelű II típusú szupernóva robbanást. Ezzel együtt eddig összesen 5 szupernóva robbanást figyeltek meg a galaxisban az elmúlt 114 évben. A robbanás a galaxis északi pontján az egyik spirálkar felénél látható és egy fényes pontpénteken jelenik meg a képen. Maga a robbanás olyan fényes, hogy túlragyogta a galaxis össz fényét is. Pár hétig volt csupán megfigyelhető. A kép a robbanás felfedezésének másnapján készült.
A kép Szolnokon készült a TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgálóban 2023.05.20.-án.
Mechanika: Sky-Watcher EQ-6 PRO
Fényképező: Sony A7iii
Távcső: Sky-Watcher Evostar 72ED DS-Pro apo refraktor
56x30s (28 perc) + korrekciós képek