Bulgaria - Belogradchik
Vörös homokkőből formált szeszélyes formájú sziklaképződmények keretezik be a belogradcsiki várat. A nagy kőtömbökből rakott bástyafalak közti kapun a XVIII. századi török várba jutunk. A fellegvár, melynek egyes falai még római eredetűek, teljesen beleépült a sziklacsúcsok tömkelegébe. Meredek kőlépcsőn juthatunk fel platójára, s onnan vaslétrákon a szikla fokára, a fellegvár tetejére.
A belogradcsiki vár sem a római, sem a bizánci-bolgár időkben nem számított jelentősebb erődítménynek. Stratégiai fontosságra akkor tett szert, amikor a XIX. század első felében fellángoltak a szerb felkelések, és a Timok folyó vidéke is harcok színhelyévé vált. Amikor pedig az 1860-as években Szerbia még nagyobb függetlenséghez jutott, Belogradcsik a törökök legfontosabb nyugati határszéli erődjévé lépett elő.
1878-ban a jól felszerelt, ágyúkkal gazdagon ellátott vár ellenállás nélkül adta meg magát a felszabadító orosz csapatoknak. Bár sokáig katonai táborként használták, később sem dörögtek ágyúk a vár fokán.
Legendák is kapcsolódnak a fellegvár szirtjeihez, amelynek megközelíthetetlen ormán állítólag gyógyító csodafű termett. Amikor a belogradcsiki pasa kedvenc felesége megbetegedett, s felgyógyulására nem volt remény, a feleségét féltő pasa a legnagyobb jutalmat helyezte kilátásba annak, aki a gyógyulást hozó füvet lehozza a szirtről: kívánhat, amit csak akar, a pasa teljesíti. Egy bolgár pásztor, aki forró szerelemmel eltelve sóhajtozott a világszép pasáné iránt, felkúszott a meredélyen s lehozta a füvet, amitől egyszeribe meggyógyult a pasa kedvenc felesége. Amikor a pasa örömében megkérdezte, mit kíván jutalmul, s a pásztor a feleségét kérte, a pasa tőrével ledöfte feleségét, s holtan adta a pásztornak.
Bulgaria - Belogradchik
Vörös homokkőből formált szeszélyes formájú sziklaképződmények keretezik be a belogradcsiki várat. A nagy kőtömbökből rakott bástyafalak közti kapun a XVIII. századi török várba jutunk. A fellegvár, melynek egyes falai még római eredetűek, teljesen beleépült a sziklacsúcsok tömkelegébe. Meredek kőlépcsőn juthatunk fel platójára, s onnan vaslétrákon a szikla fokára, a fellegvár tetejére.
A belogradcsiki vár sem a római, sem a bizánci-bolgár időkben nem számított jelentősebb erődítménynek. Stratégiai fontosságra akkor tett szert, amikor a XIX. század első felében fellángoltak a szerb felkelések, és a Timok folyó vidéke is harcok színhelyévé vált. Amikor pedig az 1860-as években Szerbia még nagyobb függetlenséghez jutott, Belogradcsik a törökök legfontosabb nyugati határszéli erődjévé lépett elő.
1878-ban a jól felszerelt, ágyúkkal gazdagon ellátott vár ellenállás nélkül adta meg magát a felszabadító orosz csapatoknak. Bár sokáig katonai táborként használták, később sem dörögtek ágyúk a vár fokán.
Legendák is kapcsolódnak a fellegvár szirtjeihez, amelynek megközelíthetetlen ormán állítólag gyógyító csodafű termett. Amikor a belogradcsiki pasa kedvenc felesége megbetegedett, s felgyógyulására nem volt remény, a feleségét féltő pasa a legnagyobb jutalmat helyezte kilátásba annak, aki a gyógyulást hozó füvet lehozza a szirtről: kívánhat, amit csak akar, a pasa teljesíti. Egy bolgár pásztor, aki forró szerelemmel eltelve sóhajtozott a világszép pasáné iránt, felkúszott a meredélyen s lehozta a füvet, amitől egyszeribe meggyógyult a pasa kedvenc felesége. Amikor a pasa örömében megkérdezte, mit kíván jutalmul, s a pásztor a feleségét kérte, a pasa tőrével ledöfte feleségét, s holtan adta a pásztornak.