Italy - Rome - Arch of Constantine and the Colosseum
Nagy Constantinus diadalíve - I.sz. 312-ben határozta el a szenátus, hogy diadalkaput emeltet Constantinus császárnak, Maxentius feletti győzelme emlékére. Mintául az ugyancsak háromnyílásos Septimius Severus-féle díszkapu szolgált, az építményt díszítő domborműveket más emlékművekről leszedett reliefekkel borították, melyeket csak kissé átfaragtak.
A Colosseumot, az ókori Rómának ezt az egyik legmonumentálisabb emlékét az i. sz. I. század második felében, Vespasianus és Titus császárok uralkodása alatt építették. Mivel ők a Flavius-dinasztiához tartoztak, az építmény hivatalos neve Amphiteatrum Flavium volt, és Colosseumnak csak Nero császár közeli, vagy 30 m magas “kolosszális” szobráról nevezték el.
Az ellipszis alakú cirkusz nézőtere három szintes volt; a földszintet dór, az első emeletet jón, a második emeletet korintoszi oszlopok díszítették. A társadalmi ranglétrának megfelelően helyezkedtek el a nézők. A császárnak, a Vesta-szüzeknek az alsó sorban volt páholyuk, míg a plebejusok a felső sorban helyezkedhettek el.
Az ókori műemlékek iránt érzéketlen közékorban a Colosseumot kőbányának használták, és csak a XVI. század elején tiltották meg további bontását. De így csonkán is a császári Róma egyik legimpozánsabb emléke.
Italy - Rome - Arch of Constantine and the Colosseum
Nagy Constantinus diadalíve - I.sz. 312-ben határozta el a szenátus, hogy diadalkaput emeltet Constantinus császárnak, Maxentius feletti győzelme emlékére. Mintául az ugyancsak háromnyílásos Septimius Severus-féle díszkapu szolgált, az építményt díszítő domborműveket más emlékművekről leszedett reliefekkel borították, melyeket csak kissé átfaragtak.
A Colosseumot, az ókori Rómának ezt az egyik legmonumentálisabb emlékét az i. sz. I. század második felében, Vespasianus és Titus császárok uralkodása alatt építették. Mivel ők a Flavius-dinasztiához tartoztak, az építmény hivatalos neve Amphiteatrum Flavium volt, és Colosseumnak csak Nero császár közeli, vagy 30 m magas “kolosszális” szobráról nevezték el.
Az ellipszis alakú cirkusz nézőtere három szintes volt; a földszintet dór, az első emeletet jón, a második emeletet korintoszi oszlopok díszítették. A társadalmi ranglétrának megfelelően helyezkedtek el a nézők. A császárnak, a Vesta-szüzeknek az alsó sorban volt páholyuk, míg a plebejusok a felső sorban helyezkedhettek el.
Az ókori műemlékek iránt érzéketlen közékorban a Colosseumot kőbányának használták, és csak a XVI. század elején tiltották meg további bontását. De így csonkán is a császári Róma egyik legimpozánsabb emléke.