36: Szent Száva ortodox szerb monostor (Fruska Gora kolostor)
Kabol (Kovilj) legismertebb és legkimagaslóbb műemléke az Alsókabol melletti Szent Száva ortodox szerb monostor, közismert nevén „Kabol (Kovilj) kolostor”, melynek a pontos megalapítása a mai napig ismeretlen. Az apátság legmonumentálisabban kiemelkedő épülete a Szent Mihály és Gabriel Arkangyal háromhajós kolostortemplom, melynek a jelenlegi helyén is már egy szerb klastrom állt, amelyet a helyi szerb legenda szerint Szent Száva alapított 1237 körül a szerb-magyar nemzet jelképeként, miután Nemanja (I.) István szerb fejedelem 1205. május 29-én ezen a helyszínen koronázta magyar királlyá II. Andrást. A másik feltételezés alapján azonban 1421 körül a bevándorló szerbeket kísérő, a törökök elől menekülő bosnyák ferences szerzetesek kezdték el építeni a többi szerémi klastromhoz hasonlóan, és a XVI. század elejére készült el teljesen, 1650-ben III. Arsenije Crnojević oszmán-szerb pap érkezésével már részben állt az épületegyüttes. A török hadjáratok során 1526-ban, és 1686-1699 között a templom ötször is elpusztult, majd 1705-1707 között a visszatérő szerzetesek ismét felújították, de ebből az eredeti épületből (bármikor emelték is azt) a mai napokra már semmi nem maradt. Egyetlen fennmaradt írott dokumentum a XIV. századból a Minhenski Psaltir (Szerb Imakönyv), ami néhány adatot rögzít a kolostor életével kapcsolatosan. Annyi biztos, hogy a jelenleg is látható kolostortemplom az 1741-1749 közötti időszakban épült fel Teodor Kosta és Nikola Krapić helyi szerb építészek tervei alapján szürke mészkőből, barokk stílusban, és ebben az időben épültek az új kollégiumi épületek is. Emellett a kezdetektől fogva az 50 hektáros területen elhelyezkedő apátsági rezidenciához 300 hektáros szántóföld és 700 hektár erdőség tartozott, melyet a II. Világháborút követő kommunista megszállás idején államosítottak, termelőszövetkezetek tulajdonába került, de mostanra újra sikeredett ezeket a területeket visszaszereznie az apátságnak.
36: Szent Száva ortodox szerb monostor (Fruska Gora kolostor)
Kabol (Kovilj) legismertebb és legkimagaslóbb műemléke az Alsókabol melletti Szent Száva ortodox szerb monostor, közismert nevén „Kabol (Kovilj) kolostor”, melynek a pontos megalapítása a mai napig ismeretlen. Az apátság legmonumentálisabban kiemelkedő épülete a Szent Mihály és Gabriel Arkangyal háromhajós kolostortemplom, melynek a jelenlegi helyén is már egy szerb klastrom állt, amelyet a helyi szerb legenda szerint Szent Száva alapított 1237 körül a szerb-magyar nemzet jelképeként, miután Nemanja (I.) István szerb fejedelem 1205. május 29-én ezen a helyszínen koronázta magyar királlyá II. Andrást. A másik feltételezés alapján azonban 1421 körül a bevándorló szerbeket kísérő, a törökök elől menekülő bosnyák ferences szerzetesek kezdték el építeni a többi szerémi klastromhoz hasonlóan, és a XVI. század elejére készült el teljesen, 1650-ben III. Arsenije Crnojević oszmán-szerb pap érkezésével már részben állt az épületegyüttes. A török hadjáratok során 1526-ban, és 1686-1699 között a templom ötször is elpusztult, majd 1705-1707 között a visszatérő szerzetesek ismét felújították, de ebből az eredeti épületből (bármikor emelték is azt) a mai napokra már semmi nem maradt. Egyetlen fennmaradt írott dokumentum a XIV. századból a Minhenski Psaltir (Szerb Imakönyv), ami néhány adatot rögzít a kolostor életével kapcsolatosan. Annyi biztos, hogy a jelenleg is látható kolostortemplom az 1741-1749 közötti időszakban épült fel Teodor Kosta és Nikola Krapić helyi szerb építészek tervei alapján szürke mészkőből, barokk stílusban, és ebben az időben épültek az új kollégiumi épületek is. Emellett a kezdetektől fogva az 50 hektáros területen elhelyezkedő apátsági rezidenciához 300 hektáros szántóföld és 700 hektár erdőség tartozott, melyet a II. Világháborút követő kommunista megszállás idején államosítottak, termelőszövetkezetek tulajdonába került, de mostanra újra sikeredett ezeket a területeket visszaszereznie az apátságnak.